Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)
SZAKÁLL SÁNDOR-TAKÁCS JÓZSKP-WEISZBURG TAMÁS: A legyesbényei régi zsidó-temető melletti kőbánya ásványai
A LEGYESBÉ1TEI RÉGI 2SIDÓ-TEMETŐ MELLET I KŐBÁNYA ÁSVÁNYAI Szakáll Sándor - Takáes József - Walazbttrg Taaáa Legyesbánye falutól É-ra, a Szerenee-Megyaszó-i műút faluba11 elágazásától Honok falé kb. 7oe m-re, közvetlenül az út baloldalán morfológiailag jól elkülönülő kis domb található. Tőle ÉHY Irányban a Puló-hegy /a hegy neve az 1979-e» kiadású turistatérképen áa az 1:10 OOO-es térképen "Putó-hegy". Hoffer, aki jól ismerte a taruletet, áa a hegyek nevét mindig a környező nép által használt formában adta meg, Puló-hegyről Irt /HOPPER 1937/. Mi is ez utóbbi nevet tartjuk az eredet inak - hiszen a falubeliektől mi is így hallottuk - ezért ezt használjuk./) KDK-re a bekecs! Nagy-hegy helyezkedik el. /l.ábra/. A domb tetején még felismerhetők az egykori zsidó temető maradványai, mellettük a Ny-i oldalon évtizedek óta fejtik helyi felhasználásra a követ. Ennek eredményeként mára egy kb. 100*5o m-es egyenetlen bányaudvar alakult ki /1.1.tábla/. A bányában a környékre jellemző földtani képződmények mellett sajátos, eddig nem vizsgált ásványtárauláa jelenik meg. Jelen munkánk célja ezen ásványok bemutatása. A földtani környezet: A Kárpátok belső vulkáni koszorújához tartozó Tokaji-hegység területünkre alkalmazható elvi rétegsorát egy eddig fel nem tárt alaphegységre települő miocén vulkáni öaszlet képviseli . A vulkánitok andezites és riolitos összetételű lávatakarók és tufák. Vizsgálataink szűkebb környezetében, a hegység DNy-i előterében elhelyezkedő Szerencsi-dombvidék területén elsősorban savanyú piroklasztikumok jellemzőek. Itt a vulkáni működést erős utóvulkáni tevékenység követte. Ennek során kilúgzás és elemmigráció hatására intenzív kovásodás és agyagásványosodás zajlott le. E folyamatok törvényszerűségeit MÁTYÁS E. vizsgálta. Legyesbénye környékén a hidrotermális folyamatok limnikus Üledékképződéssel is párosultak /MÁTYÁS 1967, 1975/. Az ezen hatásokra zajló ásványképződés radiometrikus kora kát "alunit II" minta /lásd később/ K/Ar módszerrel történt mérése alapján 11,0 +0,5, illetve 10,9 + 0,5 millió év /BALOGH et al 1981/.
