Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

GYULAI PÉTER: Amphipoea lucens PRR. /Lep.: Noctuiade/, faunára új bagolylepkefaj Borsod megyéből és a magyarországi Amphipoea fajok

oculea L. fucosa Frr. lucens Frr. kontrasztos, harántvona­lak, erezet nem ütnek el lényege­sen az alap­színtől rezet erős, a harántvonalak sötétek, hang­súlyosak, az a­lapszintől többnyire el­ütnek nyi re feltűnő /kü­lönösen fekete-fe­hér fénykép nega­tív ján/ a tőtér és középtér-szególy­tér közötti rósz ibolyás színe, u­tóbbi rósz sokszor sávszerű. A közép­tér /főleg a vese­folt alatt/ erőseb­ben vörösesbarna a többi résznél. a hím geni­táliáhan a cucullus harpe rövid, felülről felülről lefelé felülről lefelé lefelé nem el­nyújtott, hegyes nyújtott, hegyes nyújtott, alsó szögű csúcsban csúcsban végző­része tompa­végződik dik, gyengén ser­szögben vég­külső része tézett. ződik v. legöm­gyengén lekere­bölyödő nem csó-kitett, alsó csoaan végződik, csúcsa erősen sertézett. viszonylag e­vége szarv­vége szarvszerüen, rős, vége szerűen elá­mindkét nyúlvány, vastag, de a gazik, a r. igen vékony, ramus inferior superior vé­hosszú, csúcsuk és superior is kony, rövid, sokszor meghaj­rövid. A ramus a ramus lik. A r. superior inferior csú­inferior kb. hosszú, de a r. csa a cuculus 2-3-szor olyan inferior kb. más­alsó csúcsától hosszú, mint a r. félszer hosszabb. /angulus ana­superior. A r. in­A r. inferior a cu­lis/ messze ferior a cuculus culus angulus ana­van. angulus analisát lisát eléri vagy megközelíti, de kevéssel túl is soha nem éri el. nyúlik azon.

Next

/
Thumbnails
Contents