Gyulai Iván - Szakáll Sándor szerk.: Natura Borsodiensis I. (Miskolc, 1986)

GYULAI PÉTER: A Bükk hegység macrolepidoptera faunájának ökológiai és állatföldrajzi vizsgálata III

5. 18.. 77. 5. 14.-17. /f./, B. 49. 5. 28. /B./, P. 62. 5. 13. /f./, ü. 64. 5. 8., E. 64. 5. 2o., Nv. 64. 5. 25. /J./, S. 69. 5., 68. 4. 26., 72. 5. l.-lo., V. 71. 5. 6., J. 69. 5. 2o.-25., R. 64. 5. 15-2o., B. 65. 5. 25-30., V. 72. 5. 24-28., Szt. 68. 5. I0-I5. /V./ Csa. 71. 4. 3o., 5. 14., S. 74. 4. 26., Csh. 75. 5. 14., 6. 13., Kir. 77. 5. 14., M. 78. 6. 3., Pc 78. 5. 22., M. 79. 5. 26., Bay. 79. 5. 17. P. 80. 6. 12. /Gy./. Európában /Közép-, Dél- és Kelet-Európa, egészen Moszkva környékéig/, valamint Ázsiában /Usszuri-vidék, Japán/ elterjedt faj /GRUNBERG, BERGMANN/. Tölgyeseinkben általánosan elterjedt és gyakori. A Bükkben főleg a tölgyes zónában él nagy egyedszámban, de nem hiányzik a fennsíkról sem, sőt a legmagasabb csúcsokig /Bálvány/ is felhatol. A Kárpát-medencében valószínűleg egyetlen nemzedéke van /IV. közepétől VII. végéig, a Bükkben IV. vége - VII. közepe/. Az egyetlen IX. végi példányt 1974-ben a Mezőcsát-i mocsárban gyűjtöttem, de az évi különleges időjárást és helyi mikroklímát figyelembe véve valószínűleg egy megkésett első nemzedékea példányról van szó. A hazai populációk nem egységesek, taxanómiai viszonyaik rendkívül bonyolultak és nem eléggé ismertek. A Természettudományi Múzeum, VARGA Z. gyűjteménye, valamint saját anyagom átvizsgálása és genitalia vizsgálatok alapján a következők állapíthatók meg: A faj alfaji formáinak elkülönítése rendkívül nehéz, mivel a Kárpát-medencei populációk egymással hibridizálódnak. A Bükktől délre és nyugatra élő populációk egységesek. Egyes területeken /főleg: Nyírség/ két forma is él /IV-V. közepe és V. vége VII./. A később repülő forma példányai kevéssé kontrasztosak, sötétebbek, hasonló habitusú példányok élnek a Zempléni- és Bihar-hegységben, valamint a Déli-Kárpátokban. Hasonló formák a Kelet-Balkánból és Kis-Ázsiából is ismeretesek. Ez a forma a Kárpátok délkeleti részein VIII. elejéig repül /Retyezát VII. 25., Bucsecs VIII. 3., 2ooo m.! VARGA Z./. A Tornai Karszton, a Nyírségben és a Bükk délkeleti völgyeiben korábban megjelenő forma, valószínűleg az előbb említett késői ós a Bükktől nyugatra elterjedt forma hibridizációjával jött létre. - Emellett szól az a tény is, hogy főleg a Nyírségben V. közepén csaknem 2 hetes hiatus figyelhető meg a rajzásban, de ennyi idő alatt 2. nemzedék nem fejlődhet ki. A hazai formák tehát az alábbiak: I. Kontrasztos példányok többnyire intenzív világos rajzolattal, IV.-VI. eleje: Bükk déli része és ettől nyugatra és délre.