Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Soltra Elemér festőművész, tanszókvezető főiskolai tanár. Tanárképző Főiskola, Pécs

álhatóság, a variálással megformálható sokszerüség irányába nyissa meg. Három ilyen játékot mutatunk be. Éremplasztikával is találkozhatunk. Ez az anyag itt ugyan egyik hallgatónk anyagát mutatja - kivételesen gondos megoldásban - bronzba öntve mégis megmutatjuk, mert teljes évfolyamot foglalkoztattunk igy. A végeredmény nagyon érdekes lett /természetes, a bronzba öntés itt nem következett be, ellenben az agyagformák egyikét-másikát kiégették és ezzel uj minőséghez jutottak el/. A mintázás nem mindig szükséges, hogy életnagyságú büsztékkel induljon el. Az érem nagyságú munkadarab nem nagy anyagigényű. Közel áll a rajzhoz és mégis plasztikai tulajdonságaival hat maradéktalanul. Tervünk az, hogy a jövő évtől kezdve a rajzolás-festés programjaiban, ahol természetesen illeszkedik a megismerő, elemző, építkező programba, rendszeresen alkalmazni kivánjuk. Eddig még fel mérhetetlen, az előnyös kölcsönhatás, a rajzolás és mintázásnak ilyan módja között éppen az érzéki Ítéletek fejlődésében, aminek következménye a gazdagabb hipotézisek, alkotástervek létrejötte. A vizuális kifejezés készlettárát, a megjelenítő erő fokozásának igényével, a különösség és a képzeletszerüség irányába fejlesztjük a tulajdonságujrás törvényei szerint és a SZINOIDRA rendszere-