Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei I. - Balogh Jenő összegezése

gez. Ha nem igy végezné, a legjobb központi elgondolás vezérlésével is bekövetkezik a sematizálódás, ami a metodika csődjét jelentené. A saját felelősségre végzett analizis szükségszerűen kiváltja az asszociációs aktivitást. Minél mélyebben hatol be a tanuló - saját inditékai szerint - az adott jelenségbe, annál inkább tárja fel a felszinen nem láthatót. El kell képzelnie egy rendszert, egy struktúrát, vagyis vizuális hipotézist kell állítania, azután ezt rajzban, mintázatban, stb. igazolnia kell. Vizuális logika /!?/.Közben hasonlit, elválaszt, viszonyit, modellt alkot, elképzelését igazolni igyekszik a kifejezésben. Ámbár ennek a folyamatnak nincs közvetlen kapcsolata a műalkotással, mégis merem állitani, hogy az átélt folyamat nem idegen a műalkotás létrehozásának a feladatától. Végül is a művész a valós élményt asszociative alakitja s az ennek megfelelő eredményt tárja elénk. Azt hiszem, ez a kreativitás első feltétele. Ha ez a tanításban adva van, valódi kreativitásról beszélhetünk. Pontos körülmény, hogy ez az analizis/ a fog-