Dobrik István szerk.: A vizuális nevelés műhelyei I. II. (Miskolc, 1983)

A vizuális nevelés műhelyei II. - Kovács Károly főmunkatárs. Országos Pedagógiai Intézet

mét, akkor az ilyenképpen hangzik: a pedagógus személyiségének sugárzó ereje biztositéka az eredményes nevelésnek, oktatásnak, a következő nemzedék életre való felkészülésének. A szubjektív erejével ható egyéniség mintát, példát szolgáltat á nevelteknek, az oktatottaknák. Ezt a feladatot nem egyedül a pedagógus vállalja és végzi, hanem a szülők, a gyerekek környezetében élő emberek, végül az egész társadalom hatással van a felnövekvő nemzedékre. A pedagógus mégis nagyon fontos személy ebben a vonatkozásban, mert az iskolás gyerekekre majdnem a szülőkkel egyenértékű befolyást gyakorol. A gyerek számára a pedagógus modell: megjelenést, mozgást, hanghordozást, viselkedést, emberi kapcsolatokat, szóval a magatartást illetően. "Véleményem szerint a rajz az irodalommal, az ének-zenével együtt az a tantárgy, melyben a nevelésnek több lehetősége rejlik, mint a természettudományos tárgyak tanitásában. Vélekedésem alapja az, hogy tantárgyaink tanitásában nemcsak a mit, hanem a hogyan is éppen olyan lényeges szempont. Most nem módszertani kérdésekre gondolok, hanem arra, hogy a tananyag átadásakor milyen mélységű élményben részesülnek tanítványaink, milyen hőfokon kapják és veszik át az irodalmi alkotásokat, a enemüveket, a dalokat, a képeket, a szobrokat. A •ialkotások interpretálásának hatásfokától függ, .ogy a későbbiekben milyen szinten fogalmaznak, nekelnek, rögzitik megfigyeléseiket rajzban.