Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltbányászatának története 17 mellyel közösen Zalamegyei Bazaltbánya Rt. néven az államosításig működött. A Zalamegyei Bazaltbánya Rt. bányái a hegy Ny-i, ÉNy-i oldalán mélyültek 3 szintben 213 („Lovasbánya”), 232 és 244 m-en („Fenyő-bánya”). Mindhárom szinten csak omlásokat termeltek. Az 1930-as évek elején a Weltner-Fürst vállalkozás Csúcshegyi Bazaltbánya Rt. néven működött 1936-ig, amíg a bányát hatóságilag le nem állították. A kőbánya szálban álló bazaltot termelt (Jugovics 1949). A múlt század 20-as éveinek a második felében nyitottak meg a Flajagos nyugati oldalán egy kis kőbányát, melyet a 30-as években a MÁV vett át (ún. MÁV-bánya), amelyből később a Diszeli-bánya fejlődött ki (1. ábra). Ez a bazalttakaró oldalát 289 m magasságban, 220 m hosszúságban és 40-50 m mélységben tárta fel. A bánya déli felét termelték, mivel az északin rossz minőségű volt a kőzet. A bányában oszlopos és pados bazalt egyaránt megjelent (Jugovics 1950). Elsősorban bazaltkockát állítottak elő, amit szekéren szállították a tapolcai állomásra, majd a MÁV zúzottkő előállításra rendezkedett be és 7 km hosszú kisvasutat épített ki Tapolca állomásig. A bazalttufát a hegy K-i oldalán időszakosan termelték építkezéshez (Jugovics 1966b) 1. ábra. A Diszeli-bánya alsó udvarának bejárati része 1962-ben (Jugovics 1963) Figure 1. Entrance of lower strip pit of Díszei quarry in 1962 (Jugovics 1963) A Tóti-hegyen, a csúcs É-i oldalán 1926-ban kezdtek kisebb kőfejtést, ahol kockakövet faragtak, melyet szekéren szállítottak a tördemici állomásra. Ezt a kőtermelést 1928-ban természetvédelmi okokból megszüntették (Jugovics 1951). A termelés azonban a II. világháború alatt újraindult a hegy DNy-i oldalán, 240 m magasan a bazaltomlásokon. A világháború után néhány évre a termelés ismét megszűnt. 1973-ban az Összefogás Mezőgazdasági Tsz. termeltetett évi 40-50 tonnát (Jugovics 1973). 1929 elején a Fejér és Veszprém megyei Bazaltbánya Rt. bazaltbánya („Fejér és Veszprém vármegyék bazaltbányája, Ajka”) nyitását határozta el a Kab-hegy Ny-i részén, a Kölespeke-völgy végén lévő mai Hubertus-laktól D-re lévő kiemelt hegytetőn. Szeptemberben az Ajkai Kőszénbánya Rt. hozzájárult, hogy a Bazaltbánya Rt. a keskenynyomtávú vasutat normál nyomtávúvá építse át a Jolán-aknáig. Emellett rakodót és a Jókai-bánya fatelepén bazalttörőt alakítottak ki. A Hubertus-laktól a bányáig 325 m hosszú siklót építettek ki. A bazaltot elsősorban a 8. sz. főút építéséhez szállították, kisebb részét kőfaragásra használták. A termelés 1930-ban már két szinten folyt. Később a kokkolitos és hólyagos rétegek megjelenésével csökkent a faragásra alkalmas bazalttípus. Emellett a zúzott és terméskő nem bírta a hosszú szállítást (sikló, kisvasút), és a bányászat egyre gazdaságtalanabbá vált. Végül a bányászatot 1937-ben leállították (Jugovics 1971b). A Vindornyaszőlős határában található bazaltbányát 1918-ban bezárták. Ettől ÉNy-ra kb. 400 m-re már csak a Bezerédj-féle bánya működött, amely Bezerédj Ferenc kisgörbői lakos tulajdona volt. Előbb a bazaltpadokat, később a bazaltomlást termelték a bánya alatt, amelyhez siklót is építettek. A kőfejtőben 1941 -ig évi 3000-6000 m1 bazaltot bányásztak (Jugovics 1958b). Az 1920-as évek végére a bazaltbányák már jelentős számú segédszemélyt alkalmaztak a termelés fenntartása érdekében (I. táblázat). A gazdasági világválság hazánkat sem kerülte el. Jelentősen csökkent a kőszükséglet, ami kihatott az üzemek működésére is. A badacsonyi bazaltbánya például 1932-ben az összes (400) munkásnak felmondott, Zalahalápon pedig csak öt őr maradt alkalmazásban az 500 főből (Hála 1995). A világválság után azonban ismét fellendült a kőbányászat. Ez a 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején tetőzött. Az újra növekvő út- és vasútépítések óriási mennyiségű követ igényeltek, így válhatott I. táblázat. A Tapolcai-medence bazaltbányáiban dolgozó segédszemélyek száma (Emresz 1937) Table I. Number of factory hands in basalt quarries of Tapolca Basin (Emresz 1937) Bánya / Quarry Fő / Person Badacsonytomaj 164 Badacsonytördemic 78 Diszel 81 Nemesgulács 90 Zalahaláp 188
