Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. - Szakáll S. - Kristály F.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület mészszilikátos kőzetzárványainak ásványai
96 Kónya P. etal.: termékei. A diopszidos összetételű piroxén a bazalt forsteritjének és a xenolit kalcitjának átalakulásával keletkezett kovasavas oldatok jelenlétében. Alacsonyabb hőmérsékleten a zárványok kontakt zónájában hidrogránátok keletkeztek (420 °C alatt). A folyamat végén hidrotermás hatásra, alacsonyabb hőmérsékleten a xenolit központi részén, illetve körülöttük kialakult üregekben agyagásványok, zeolitok, fibroferrit és kalcit jött létre. Bevezetés A mészszilikátos kőzetzárványok, valamint a környezetükben megjelenő üregkitöltő ásványok eddig ismeretlenek voltak a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület (BBVT) bazaltjaiból. Két bazalthegyről (Gulács és Prága-hegy) sikerült ilyen típusú zárványokat gyűjteni. A prága-hegyi bazaltbányában a kőtermelés tárta föl a legjobban a vulkáni anyagba ágyazott meszes üledékes testeket. A bányászat e nagyméretű zárványokat (meddő) igyekezett kerülni, ezért ebben az esetben csak a xenolit mellől előkerült üregkitöltő ásványokat vizsgáltuk (Kovács-Pálffy et al. 2007). Vizsgálati módszerek A sztereomikroszkópos vizsgálatokat követően az egyes zárványtípusok mintáiról röntgen-pordiffrakciós vizsgálatokat készítettünk az MFGI Röntgenlaboratóriumában Philips PW 1730 diffraktométerrel, a következő felvételi körülmények között: Cu-antikatód, 40 kV gyorsítófeszültség és 30 mA csőáram, grafit monokromátor, goniométersebesség 27perc, mérési tartomány 2-66° 20. Az agyagásvány-tartalmú mintákról szintén az MFGI Röntgenlaboratóriumában orientált preparátumokat készítettünk, amelyeket kezeletlen - FN, etilén-glikolozott - EG (45 °C/12 h), majd hevített - H (490 °C/4 h) állapotban vizsgáltuk meg röntgendiffrakciós módszerrel. A pásztázó elektronmikroszkópos felvételeket az MFGI Elektronmikroszkópos Laboratóriumában JEOL JSM-35 típusú berendezésen (gyorsítófeszültség: 25 kV) készítettük. A kőzetzárványok egyes komponenseinek energiadiszperzív spektrometriás kémiai elemzéseit a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének JEOL JXA-8600 Superprobe készülékén (gyorsítófeszültség: 15 kV) végeztük. A kapott nyers eredményeket ZAF-korrekcióval számoltuk át. A polírozott zárványmintákról visszaszórt-elektronképek (BSE) készültek. A gránátok szélső tagjainak arányát az ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszékének MINPROG programjával számoltuk ki. A kőzetzárványok megjelenése, típusai (1) Általában 1-1,5 cm nagyságú, kerek vagy ovális megjelenésű kőzetzárványok. A bazalt és a zárvány éles peremmel érintkezik. A xenolitok koncentrikus megjelenésűek. A bazalttal érintkező részén elsősorban a kalcium-szilikátok, perovszkit, spinellek és magnetit jelennek meg. A zárványok magja agyagásványosabb, az egyéb alkotók mennyisége alárendelt (1. ábra). (2) E típusba a xenolitok belső részén (2. ábra), illetve az exokontaktusán megjelenő, elsősorban hidrotermás ásványfázisokat tartalmazó zárványok tartoznak (3. ábra). 1. ábra. Ovális kőzetzárvány bazaltban, (1) típus. Képszélesség 5 cm (Gu 26, 2. ábra. Sávos megjelenésű kontaktzóna tobermorit+scawtit bekérgezéssel, (2) Gulács) típus. Képszélesség 2,5 cm (25386, Prága-hegy) Figure 1. Ovalxenolith in basalt, type (1). Width of the picture 5 cm (Gu 26, Gulács Figure 2. Banded contact zone with tobermorite+scawtite coating, type (2). Width of Hill) the picture 2.5 cm (25386, Prága Hill)
