Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. - Papp G. - Földvári M.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület Mg-Ca-szilikátos kőzetzárványainak ásványai
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület Mg-Ca-szilikátos kőzetzárványainak ásványai 79 MgO + H,0 -» Mg(OH)2. Az átalakulás során fel nem használódott dolomit kovás oldatokkal reakcióba lépve diopsziddá alakult: CaMg(CO,)2 + 2Si02—> CaMgSi206 + 2C02. A kőzetet átjáró alacsonyabb hőmérsékletű — Challis (1992) szerint 420 °C alatti — oldatok hatására a xenolitok egy részének kontaktzónájában hidrogránátok jelentek meg. A xenolitok érintkezési szegélyén az oldatok az anyakőzet (bazalt) alapanyagával is reakcióba léptek, melynek eredményeként a színes kőzetalkotókból sötét vagy világoszöld színű, nagy agyagásvány-tartalmú zónák jöttek létre. A hidrogránátok és a szmektitek jelenléte bizonyítja, hogy ezen xenolitoknak jelentős Al- és Si-tartalommal kellett rendelkezniük. Kiindulási kőzetük márgás dolomit lehetett. Az átalakulási folyamat befejező szakaszában indult meg a hidratált kalcium-szilikátok (tobermorit) és valószínűleg ezzel egyidőben a taumazit kiválása (140 °C alatt, Shaw et al. 2000). A korábban kivált brucit később, retrográd folyamatok hatására, kovasavtartalmú oldatok jelenléte esetén elsősorban szerpentinesedett (Fehér & Papp 2003): 3Mg(OH)2 + 2Si02 —> Mg3Si205(0H)4 + H20, vagy СО, hozzáadásával hidromagnezitté alakult (Grant 1987; Vugrin 2006): 5Mg(OH)2 + 4CO, —> Mg5(C03)4(0H)24H,0. A folyamat végén a kalcit és szerpentinásványok elbomlásából hidrotalkit [Mg6Al2(CO)3(OH)164H20] képződött. Az oldatban felhalmozódott F -ból fluorit keletkezett a zárványok központi részén. A fenti folyamatból jól látható, hogy a magas hőmérsékletű ásványfázisok a későbbi hidrotermás oldatok hatására jelentős átalakuláson mentek keresztül. A xenolitok eredeti kőzete dolomit (Fődolomit Formáció) volt, amelyre egy Bazsiban talált zárvány utal. A rétegtani adatok szerint a zárványokat tartalmazó bazalthegyek alatt kb. 400 m-ig harmad- és negyedidőszaki képződmények jelennek meg. A Fődolomit Formáció ennek feküjében települ, vastagsága FIaas (1993) szerint 1500 m, Budai (1991) számolt adatai szerint 550-750 m. Amennyiben a zárványok közvetlenül a harmadidőszaki üledékek alól (400-450 m) kerültek volna a bazaltba, úgy a képződésükkor uralkodó nyomás 0,15 kbar lett volna. Budai (1991) adataival számolva 550 m-es vastagság esetén a nyomás 0,3-0,4 kbar, 1500 m-es vastagsággal (Haas 1993) számolva 0,65 kbar lenne. Az ásványparagenezis alapján a xenolitok keletkezésére a 0,5 kbar körüli nyomásértéket tartjuk a legvalószínűbbnek. Irodalom — References Basta, E. Z. & Kader A. Z. (1969): The mineralogy of Egyptian serpentines and talc-carbonates. — Mineral. Mag., 37, 394-408. Budai T. (1991): Újabb adatok Felsőörs környékének geológiai felépítéséről (Contributions to the knowledge of the structural geology of Felsőörs, Balaton Upland). — M. Áll. Földt. Int. Évi Jel 1989-ről, 17-33. (In Hung, with English abstract) Challis, G. A. (1992): Hydrogarnet in contact metamorphosed calcareous sediments, Potikirua Point, Raukumara Peninsula. — New Zealand J. Geol. Geophys., 35 (1), 41 —45. Dódony, I. (1997): Structure of the 30-sectored polygonal serpentine. A model based on ТЕМ and SAED studies.—Phys. Chem. Min., 24,39-49. Erdélyi J. (1954): Balatoni bazalthegyek [Basalt hills of Lake Balaton ]. — Budapest: Népműv. Min. Múz. Főoszt. (In Hung.) Erdélyi, J., Koblencz, V. & Nemes-Varga, S. (1959a): Neuere strukturelle Regeln der Hydroglimmer. Hydroantigorit, ein neues Serpentin- Mineral und metakolloider Brucit vom Csódi-Berg bei Dunabogdány, Ungam. —Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 6 (1-2), 65-93. Erdélyi, J., Koblencz, V. & Nemes-Varga, S. (1959b): Hidroamesit, ein neues Mineral aus den Hohlräumen des Basaltes von dem Haláp-Berge am Plattensee (Komitat Veszprém). —Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 6 (1-2), 95-106. Erdélyi J., Koblencz V. & Nemes-Varga S. (1961a): A hidrocsillámok új szerkezeti szabályai. Hidroantigorit, új szerpentin-ásvány és metakolloid brucit a dunabogdányi Csódi-hegyről (Nouvelles régies structurales des hydromicas. Un nouveau minéral de serpentine, hydroantigorite et brucite metacolloidale du Mont Csódi, dans les environs de Dunabogdány). — M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1957-58- ról, 317-343. (In Hung, with French and Russian abstracts) Erdélyi J., Koblencz V. & Nemes-Varga S. (1961b): Hidroamezit, új ásvány a Haláphegy (Veszprém megye) bazaltjának üregeiből (Hidroamesit, ein neues Mineral aus den Hohlräumen des Basaltes von dem Haláp-Berge am Plattensee [Komitat Veszprém]). —M. All. Földt. Int. Évi Jel. 1957-58-ról, 345-356. (In Hung, with German and Russian abstracts) Erdélyi J., Nagy-Melles M. & Tolnay V. (1964a): A hidroamezit és lizardit új előfordulása a Haláphegy bazaltjának zárványában (A new occurrence of hydroamesite and lizardite from inclusions of the basalt of Haláp Mount, Balaton Highland, Hungary). — M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1962-ről, 157-172. (In Hung, with English and Russian abstracts) Erdélyi, J., Melles, M. N. & Tolnay, V. (1964b): Das neue Vorkommen des Hydroamesits und Lizardits in dem Einschluss des Basalts vom Haláp Berg am Balatonseegebiet. —Acta Geol. Acad. Sei. Hung., 8 (1—4), 37-69. Fehér В. & Papp G. (2003): Brucit- és szerpentintartalmú hidrotermás erek a polgárdi Szár-hegy kontaktmetamorfózist szenvedett mészkövében (Brucite- and serpentine-bearing hydrothermal veinlets in the contact metamorphosed limestone of the Szár Hill, Polgárdi, Hungary). — In: Szakáll S. & Fehér В. (szerk.): A polgárdi Szár-hegy ásványai. Topogr. Mineral. Hung., 8, Miskolc: HOM. 135-144. (In Hung, with English abstract) Földvári M. (1986): A földtani kutatásban alkalmazott termoanalitikai módszerek (Thermoanalytical methods in the geological research). — Módsz. Közi. 1, MÁFI, Budapest, 1-70. (In Hung.)
