Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
52 Kónya P: felső, keresztrétegzett szint ugyancsak a piroklasztár részeként, de az áramlás sodorvonalától távolabbi zónában rakódott le (peremi fácies) (lásd 8. ábra felső része). A képződmény jól rétegzett szerkezete ebben az esetben nem víz alatti, hanem sűrű, sárszerűen áramló közegben történt lerakódásra utal (Budai & Csillag 1999, Németh & Martin 1999c, Budai et al. 2002). A piroklasztit üledékekből koradat nem áll rendelkezésünkre. A Kopácsi-heggyel azonosított kráter bazaltjának40Ar- 39Ar kora 2,61 millió év (Wijbrans et al. 2007). Sátorma A hegy (356 m — 3. ábra 18.) egy 1500 m hosszú, 20—200 m széles vulkáni gerinc. Bazaltjának feküje nincs feltárva. Mai formája több nagy tömegű csuszamlás során alakult ki (Budai & Csillag 1999). Jugovics (1954) szerint hasadékkitöltés, Jámbor et al. (1981) szerint rétegvulkáni tömeg. K-Ar kora 4,53-4,09 millió év közötti (Balogh et al. 1986, Németh & Martin 1999b). Hegyesd A Hegyesd (281 m — 3. ábra 19.) a Haláptól DK-re 5 km-re található. A hegy egy mélyen erodált diatréma (kb. 150 m széles, gyengén megnyúlt E-D-i irányban), melyen bazaltsapka található. A piroklasztitba nyomult bazalt az eróziós maradványhegy tetején oszlopos elválású, sötétszürke, tömött szövetű. A Hegyesd piroklasztitja vulkáni üvegben gazdag, gyengén rétegzett lapillitufa. A vulkáni üvegdarabok gyengén üregesek és tefrites összetételűek. A lapillitufában a prevulkáni triász egységekből származó mészkő és dolomit található. 40Ar-39Ar kora 4,12 millió év (Wijbrans et al. 2007). Kopasz-hegy (Mindszentkálla) A Kopasz-hegy (302 m — 3. ábra 20.) vulkáni képződményei pannóniai üledékes rétegekre települnek. A vulkanizmus kezdeti fázisában létrejött maar/tufagyűrűben (Tihany-típusú maar-vulkán) előbb lávabazaltok, majd Stromboli-típusú salakos bazaltokjelentek meg. A két bazalttípus közötti éles határ, valamint a kőzetek elterjedése alapján a hegyet bonyolult, több kitörési centrumú felépítés jellemzi (Németh & Martin 1999b). A Kopasz-hegy és a tőle délre fekvő Pipa-hegy bazaltjának K-Ar kora 3,5 millió év (Németh & Martin 1999b). A Tapolcai-medence vulkánjai A BBVT középső részén (Tapolcai-medence) nagy vastagságú pannóniai üledékekre települt, többszöri kitörés eredményeként létrejött maarvulkánok jelennek meg (Uzsa, Szent György-hegy, Badacsony, Gulács, Haláp, Csobánc, Hajagos) (3. ábra 21-29.). A prevulkáni üledékes kőzetekre a mélyben felhalmozódott karszt-/pórusvíz, valamint felszíni vizek hatására megindult freatomagmás kitörések eredményeként maar/ tufagyűrűk keletkeztek. A vízutánpótlás megszűntével effuzív működés vette kezdetét. A többször ismétlődő lávaömlések hatására vastag (-50 m) bazalttakarók alakultak ki. A szigligeti Vár-hegy esetében a piroklaszt-rétegeket bazalttelér törte át. A lávató és a nedves piroklasztok érintkezési zónájában gyakran peperit jelenik meg. A működés záró szakaszában Stromboli-típusú salakkúpok és Hawaii-típusú lávafröccskúpok keletkeztek (Martin & Németh 2004) (10. ábra). Hajagos és Köves-hegy A Hajagos (344 m — 3. ábra 21.) egy freatomagmás vulkán (maar/tufagyűrű) erodálódott maradványa. A hegy elsősorban bazanitos lávából épül fel, amelyet É-ról több méter vastag lapillitufa- és tufarétegek vesznek körbe gallérszerűen. A kőzettelérek és a lávafolyások, amelyek a krátert kitöltő nedves, konszolidálatlan üledékekkel érintkeztek, blokkos és gömbös peperiteket hoztak létre. A peperitek a láva és a pannóniai rétegek, valamint a vulkanoklasztitok és a láva érintkezési zónájában figyelhetők meg (Németh & Martin 2003, Martin & Németh 2004, Németh et al. 2010). 11 11. ábra. Lávafolyás alatt rekedt, gözök/gázok által létrehozott, ki nem robbant buborék nyoma (tumuli). Hajagos. Fotó: Szerző Figure 11. Unexploded bubbles (tumuli) made by vapours and gases under lava flow. Hajagos Hill. Photo by Author 10. ábra. Lávakőzetekkel fedett maar-vulkán. Szent György-hegy. Fotó: Szerző Figure 10. Maar volcano mered by lava rocks. Szent György Hill. Photo by Author
