Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület miocén-pleisztocén bazaltvulkazinumusa
44 KÓNYA R: A Kárpát—Pannon térség neogén—kvarter alkáli bazaltvulkanizmusa A Kárpát-Pannon térség felső-miocén-pliocén-pleisztocén alkáli bazaltvulkanizmusa több területre koncentrálódik (Grazi-medence, Burgenland, Kisalföld, Balaton-felvidék+Déli-Bakony (BBVT), Duna-Tisza köze, Nógrád, Selmecbánya környéke, Bánát és Persányi-hegység) (1. ábra). Ezek közül a BBVT emelkedik ki relatíve nagy területével (3500 km2) és kitörési központjainak nagy számával (több mint 50). A vulkáni területeken a lávafolyások dominálnak, a vulkáni tufák megjelenése alárendeltebb. Salakkúpok a Persányi-hegység kivételével ritkák. A vulkáni tevékenység a térség fő lemeztektonikai eseményeivel magyarázhatók. Az eocén-kora-miocén folyamán az Alcapa- (=AI pok - К á r p áto k- Pan n о n) mikrolemez az alpi kollíziós zónából ÉK-K felé kilökődött. A Tisza- Dácia-mikrolemez eközben lassan a „kiszökő” egység déli felére került, és az oligocénben, mintegy 25-30 millió éve, valószínűleg már együtt—de eltérő sebességgel — mozogtak északkelet felé. Ezzel egy időben a Külső-kárpáti térségben az Európai-litoszféralemez DNy-i részén szubdukció zajlott, amely a két mikrolemezt fokozatosan magára húzta. Az idők folyamán a szubdukció szöge egyre nagyobb lett és a földköpenybe süllyedő kőzetlemez fokozatosan hátragördült. Az Afrikai- és az Európai-lemez összeütközésének toló-, valamit az alábukás húzóereje következtében a miocén elejére (kb. 20 millió éve) a Tisza-Dácia-mikrolemez az óramutató járásával megegyezően, az Alcapa-mikrolemez az óramutató járásával ellentétesen „beforgott” a mai Pannon-medence szabadon álló térségébe (lásd 1. ábra). A szubdukció általi húzófeszültség hatására a Pannon-medencében a litoszféra elvékonyodott. A középső-miocéntől a medence gyors süllyedésnek indult. A kialakult ívmögötti medencében extenziós feszültségek keletkeztek, amelynek hatására a késő-miocénpliocén során feláramlott forró köpenyanyagban részleges (nyomáscsökkenéses) olvadás történt. Ez szolgáltatta a forrásanyagot a vulkanizmushoz, amely a kontinetális rift vulkánitokhoz hasonló alkáli bazaltok képződését eredményezte (Csontos 1995, Harangi 2001a). A vulkanizmus kb. 12 millió évvel ezelőtt kezdődött és csupán néhány 100 ezer éve fejeződött be a szlovákiai Brechy közeli kitöréssel. Az egyes vulkáni területek kitörési ideje némileg eltér egymástól (Pécskay et al. 1995). A Kárpát-Pannon térség nyugati részén (Burgenland, Grazi-medence, Kisalföld és BBVT) két fő kitörési időszak különíthető el. Az egyik 11,7-10,8 millió év között volt, melybe főleg a burgenlandi bazaltok tartoznak. A másik a 8-2 millió év közötti időszak, amelybe a BBVT, Kisalföld és a Grazi-medence bazaltjai sorolhatók (Balogh et al. 1982, Embey- Isztin et al. 1993, Harangi 2001b). A Duna-Tisza közi bazaltok kora 11-8 millió év közötti. E területhez tarozik a jóval fiatalabb (2,1 millió éves) Bár község közelében található leucitit is (Balogh et al. 1986). A Közép-Szlovákiai vulkáni terület alkáli bazaltjainak egy része 8-6,6 millió évvel ezelőtt keletkezett, amelyet később egy sokkal rövidebb kitörési periódus követett 0,5 (Balogh et al. 1981) vagy 0,13-0,14 millió évvel ezelőtt (Simon & Halouska 1996). A Nógrád-Novohrad terület alkáli bazaltvulkanizmusa 7,2 millió évvel ezelőtt indult és kb. 1 millió évvel ezelőtt fejeződött be. A vulkáni működés paroxizmusa 2,5-1,6 millió év közé tehető (KoneCny et al. 1995,1999). A Bánát bazaltvulkanizmusa kb. 2,5 millió évre tehető (Pécskay et al. 1995). A Persányi-hegység bazaltjai szintén két szakaszban (1,5-1,2 és 0,6 millió éve) törtek a felszínre (Downes et al. 1995). A vulkáni tevékenység a Pannon-medence nyugati felében a legidősebb (pl. Burgenland 12-10 millió év). Ezzel szemben, a medence keleti részén (pl. a Bánátban) és az Erdélyi-medencében 2,5 millió évnél fiatalabb. A legfiatalabb vulkánok a Persányi-hegységben, a Nógrád-Novohrad és a Közép-Szlovákiai vulkáni területen találhatók. A leghosszabb folyamatos vulkáni működés a Kisalföldön, a Nógrád-Novohrad és a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni területen volt (Pécskay et al. 1995). о — _ ^ о Dinaridák ' Dinarides I Mészalkáli vulkánitok Calc-alkaline volcanites Alkálibazalt vulkánitok Alkaline basaltic volcanites Vranceazóna Vrancea Zone Moesia-platform Moesian Platform □Preneogén közetek Pre-Neogene basement rocks 1. ábra. A Kárpát-Pannon térség geotektonikai vázlata az alkáli bazalt vulkáni területek feltüntetésével (Seghedi et al. 2005 alapján) 1: Burgenlandi 2: Kisalföld; 3: Stájer-medence; 4; Bakony-Balaton-felvidék; 5: Bár; 6: Közép-Szlovákia; 7: Nógrád-Novohrad; 8: Bánát; 9: Persány-hegység Figure I. Geoteclonic sketch showing the alkaline basaltic volcanic fields in the Carpathian-Pannonian region (after Seghedi el al. 2005) I: Burgenland; 2: Little Hungarian Plain Volcanic Field; 3: Styrian Basin Volcanic Field; 4: Bakony-Balaton Highland Volcanic Field; 5: Bár; 6: Central Slovakian Volcanic Field; Z Nógrád-Novohrad; 8: Banat; 9: Persani Mountains
