Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület földtana
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület földtana 33 5. ábra. A középső-anisusi üledékképződési modellje (Haas & Budai 1995) Figure 5. Sedimentation model of Middle Anisian (Haas & Budai 1995) tős tufaszórás zajlott (Vászolyi Formáció). A medencealjzat süllyedése nyomán az anisusi platformok fölött tenger alatti hátságok jöttek létre (Vászolyi Formáció — VT2), míg a ladinban a medenceterületeken karbonátképződés folyt (Buchensteini Formáció Nemesvámosi Mészkő Tagozata — bT2) (Budai et al. 1999b). A karni elején (kb. 227 millió évvel ezelőtt) a karbonátplatformok (Budaörsi Dolomit Formáció — böT2_3) egyre nagyobb területre terjedtek ki a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék területén. A platformok közötti medencékben az előbbiekről átülepedett finom mésziszap (Füredi Mészkő Formáció — ИТ2.3) rakódott le (Budai 1999). A távoli szárazföldekről származó terrigén törmelékből (agyag, kőzetliszt) a Veszprémi Márga Formáció Mencshelyi Márga Tagozatának (vmT3) képződményei keletkeztek. A platformok közelében karbonátiszap felhalmozódás vált uralkodóvá (Veszprémi Márga Formáció Nosztori Mészkő Tagozata — V„T3). A platformok peremén a Nosztori Mészkővel azonos rétegtani szintben mészkő litoklasztokból álló breccsa (Buhimvölgyi Breccsa Tagozat — vbT3) képződött (Budai et al. 1999b, Haas & Budai 2004). A karni végére (kb. 220 millió évvel ezelőtt) a nagy mennyiségű márgás üledék (Veszprémi Márga Formáció Csicsói Márga Tagozata — VCT3) behordódása következtében a tengermedencék egyre sekélyebbé váltak. A platformok közötti medencék elzáródását jelzi a Csicsói Márgára települő laminites bitumenes mészkő (Sándorhegyi Formáció Pécselyi Tagozat — spT3) (6. ábra). A medence későbbi felnyílását és a tengerszint relatív emelkedését jelzik a mészkőre települő normál sósvízi márgarétegek. A következő vízszintemelkedés következtében ismét finom sziliciklasztos rétegsor rakódott le (Sándorhegyi Formáció Barnagi Tagozata — sbT3), amelynek legfelső szakasza a Fődolomit képződését megelőző rövid szárazulati szakaszban lepusztult (Budai et al. 1999b, Haas & Budai 2004). Eközben a kiemelt platformok a vízszintemelkedéssel lépést tartva tovább épültek (Edericsi Formáció Edericsi Mészkő Tagozata — eeT3 és Sédvölgyi Dolomit Tagozata — esT3). A magas vízszinthez kapcsolódó platform progradációt a Henyei Dolomit Tagozat (ehT3) és a Hévízi Mészkő Tagozat képviseli (Budai et al. 1999b). 6. ábra. A középső-és késö-karni üledékképződési modellje (Haas & Budai 1995) Figure 6. Sedimentation model of Middle and Upper Carnian (Haas & Budai 1995) A karni végén indult meg az egységes Fődolomit platform kialakulása, amelyen a nori közepéig lényegében változatlan körülmények között folyt az üledékképződés (Fődolomit Formáció — fT3). A platformfejlődés késői szakaszát a Dunántúliközéphegység jelentős részén a Fődolomitból vastag átmeneti szakasszal folyamatosan kifejlődő Dachsteini Mészkő Formáció (dT3) képviseli (Budai et al. 1999b, 2002). A középső-késő-nori extenzív szerkezeti mozgások hatására megindult a Fődolomit platformjának feldarabolódása (Csillag et al. 1995), melynek eredményeként a Keszthelyi-hegységben félig zárt medence alakult ki (Rezi Dolomit Formáció — T3). A nori végi (kb. 210 millió évvel ezelőtt) vízszintnövekedés nyomán humidabb éghajlaton terrigén törmelék szállítása indult meg (Kösseni Formáció — kT3) (Budai et al. 1999b). A Balaton-felvidéken késő-triásznál fiatalabb és miocénnél idősebb képződmények nem ismertek (lásd a 2. ábrát).
