Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P.: A Bakony-Balaton felvidék vulkáni terület földtana
30 KÓNYA R: A Bakony—Balaton-felvidék vulkáni terület földtana A paleozoos-mezozoos képződmények kifejlődési jellegei alapján a vulkáni terület a Pelsói nagyszerkezeti egység Dunántúli-középhegységi egységének a déli területéhez (Bakonyi fáciesöv, Balla 1999) tartozik (1. ábra), a középhegység szinklinális szerkezetének déli szárnyát alkotja. 1. ábra. Magyarország preneogén szerkezeti egységei (Haas 2004) Figure 1. Pre-Neogene structural units of Hungary (Haas 2004) A BBVT földtanának részletes ismertetésétől itt eltekintettünk, ugyanis az utóbbi két évtizedben számos összefoglaló munka jelent meg e témában. Ezért a következőkben a Balaton-felvidék földtanát elsősorban Budai & Csillag (1999) (2. ábra), a Déli-Bakony geológiáját Bence et al. (1990) és Gyalog & Császár (1990) (3. ábra) munkái alapján ismertetjük röviden. Paleozoikum A Bakony és a Balaton-felvidék legidősebb képződményei a kora-paleozoikum (kb. 500-360 millió évvel ezelőtt) során lerakodott, uralkodóan törmelékes tengeri üledékek (Balatoni Fillit Formációcsoport, Kőszárhegyi Aleurolitpala Formáció), amelyek a tihanyi és a szigligeti bazalttufában litoklasztként jelennek meg (Budai et al. 1999a). Az üledékes kőzetek lerakódását két ízben szakította meg jelentősebb vulkáni tevékenység. Erről tanúskodik a Balatoni Fillit Formációcsoportba sorolt ordovíciumi Alsóörsi Metariolit, valamint a Lovasi Agyagpala Formációba sorolt, fiatalabb (ordovícium-devon) Révfülöpi Metaandezit Tagozat. A szilur időszak folyamán folytatódott a medence jellegű üledékképződés, vagyis a Lovasi Agyagpala lerakódása, mely a Balaton-felvidék (Majoros 1980), de valószínűleg a Bakony mezozoikuma alatt is megtalálható (Császár & Lelkesné Felvári 1999). Ezt időnként bazaltos vulkanizmus szakította meg (Litéri Metabazalt Formáció). A kora-devon végén (kb. 390 millió évvel ezelőtt) a nyílt tengermedencében a finomtörmelékek lerakódását pelágikus mészkő képződése követte (Kékkúti Mészkő Formáció — kD,‘) (Budai et al. 1999a). A karbon idején játszódott le a variszkuszi hegységképződés, amelynek során a vulkáni és az üledékes képződmények metamorfizálódtak (Lelkesné Felvári 1998). A metamorfózis a K-Ar módszerrel nyert adatok szerint 311-327 millió év között (Lelkes-Felvári et al. 1996) ment végbe. A kora-permben megindult alpi riftesedés nyomán a Kékkúti Dácit képződött (FüLöp 1990), amelynek vastagsága a K-4 jelű fúrásban közel 600 m. A késő-permben, mintegy 260-250 millió évvel ezelőtt az orogenezis során * *A formációjelek megegyeznek a 2. ábra jelöléseivel.
