Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. et al.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület egyéb üregkitöltő hidrotermás ásványai
224 KÓNYA P. et al: Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékén JEOL JXA-8600 Superprobe készüléken (gyorsítófeszültség: 15 kV), másrészt az MFGI Elektronmikroszkópos Laboratóriumában JEOL JSM-35 típusú készüléken (gyorsítófeszültség: 25 kV) végeztük. A hullámhosszdiszperzív (WDS) elemzések a Modenái Egyetem Földtudományi Tanszékén ARL-SEMQ négy WDS detektorral ellátott műszerén készültek 15 kV gyorsítófeszültséggel, 10 nA mintaárammal. Az ásványok megjelenése Apofillit (K,Na)Ca4[Si8O20](OH,F)-8H2O Az apofillit név a nevezéktan szerint (Dunn & Wilson 1978, Dunn et al. 1978) ásványcsoportot jelöl. Az apofillit csoportnak négy tagja van: 1. apofillit-(KF) (korábbi neve fluorapofillit): KCa4[Si8O20]F-8H2O, tetragonális; 2. apofillit(KOH) (hidroxiapofillit): KCa4[SigO20]OH-8H2O, tetragonális; 3. apofillit-(NaF) (nátroapofillit): NaCa4[Si8O20]F-8H2O, rombos; 4. apofillit-(NaOFI) (nem ismert a természetben): NaCa4[Si8O20]OH-8H2O, szerkezet (?). Mivel kristálytani, fizikai és optikai tulajdonságaik nagyon hasonlók, elkülönítésük csak kémiai elemzéssel lehetséges. A BBVT bazaltjaiban színtelen, átlátszó, leggyakrabban 3-7 mm-es zömök, dipiramisos termetű kristályokban jelenik meg. Uralkodó kristályformája az {111} tetragonális dipiramis, mely az {100} tetragonális prizmával és a {001} bázislappal kombinálódik (1. ábra). Ritkán 60-100 pm-es zömök, álhexaéderes (kockaszerű) kristályokat alkot, amelyen az uralkodó {100} tetragonális prizma mellett a {001} bázislap fejlődött ki. A tetragonális dipiramis lapjainak megjelenése ebben a típusban alárendelt (2. ábra). Az apofillit a bazaltok üregeiben leggyakrabban phillipsittel, ritkábban a nátrolit-csoport ásványaival együtt jelenik meg. A WDS-elemzések szerint a BBVT apofillitjei apofillit-(KF) vagy apofillit-(KOH) (I. táblázat). 1. ábra. Dipiramisos apofillitkristály. Képszélesség 1 cm (U 173, Uzsa) 2. ábra. Álhexaéderes alkatú apofillit kristálycsoport. Pásztázó elektron-Figure 1. Dipyramidal apophyllite crystal. Width of the picture 1 cm (U173, Uzsa mikroszkópos kép (2778, Kovácsi-hegy, I. fúrás 29.3-30,0 m) quarry) Figure 2. Pseudocubic apophyllite crystal group. SEM image (2778, Kovácsi Hill, borehole I. 29.3-30.0 m) Aragonit CaCO, A BBVT, ezen belül a Szent György-hegy és Kapolcs bazaltjainak aragonitját először Beudant (1822) említette. Részletes morfológiai vizsgálatokat a badacsonytomaji bánya aragonittűin Reichert (1932) végzett, aki az ásványon 37 kristályformát írt le, amelyek 12 féle kombinációban jelentek meg. Szádeczky-Kardoss & Erdélyi (1957) vizsgálatai szerint az aragonit csak egy generációban figyelhető meg, mégpedig a fiatalabb kalcitra kivált kristályok formájában. A phillipsitnél idősebb volta nem állapítható meg. Vizsgálataink alapján az aragonitokat két, jól megkülönböztethető generációba tudtuk besorolni. I. generáció: A generációba az elsősorban miarolitos ásványokra, ritkán korai kiválású kalcitokra, szmektitekre települő aragonitkristályok tartoznak, melyekre zeolitok, illetve későbbi kakitok és szmektitek váltak ki. A generáción belül méret és ásványtársulás alapján két csoportot lehet elkülöníteni.
