Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. et al.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület üregkitöltő zeolitjai
216 Kónya P. etaL: XX. táblázat. Folytatás Table XX. Continued (1) Hala P Hermán-tó-h. Uzsa (2)2620-2 23839-1 23839-2( 4)H 17-1 Hl7 2b 2637-1 2637-2 2637-3 2692 la 2692-1b 2692 23816-1 23816-2 SiO,44,10 38.49 39,93 43.86 44,21 42,46 41,58 42,66 44,56 41,52 42,35 41,94 43.26 A1.0,25.94 24,95 25,80 26,92 27,35 25,60 26,03 25,88 27,13 26.93 26,60 26,40 26,60 FeO, 0,01 0,00 0.00 0.00 0.00 0.01 0,03 0,01 0.00 0,04 0.02 0,02 0.00 CaO 5.30 2,32 2.05 7.13 4.23 3,67 3.27 5.64 3.93 5.23 5,55 1.32 1.20 MgO 0.00 0.13 0,09 0.00 0.00 0.00 0.02 0.02 0.01 0.01 0.03 0,06 0,03 BaO 0.00 0.00 0,00 0.00 0,00 0,00 0,03 0,02 0,05 0.08 0.06 0.07 0.00 Sri) 0,11 0.00 0.00 0.00 0.14 0.05 0.00 0.03 0,00 0.00 0.00 0.00 0,13 Na.O 10,18 12,20 13.46 7.67 11,95 11.38 12.36 10.16 11.62 10.81 9,47 14,23 14.83 K.O 0.02 0.10 0.08 0.02 0.03 0.02 0.10 0.07 0.04 0.02 0.03 0.04 0.08 X 85.66 78.19 81.41 85.60 87.91 83.19 83.42 84,49 87,34 84,64 84.11 84.08 86.13 H.O 14.34 21.81 18.59 13.00 12.09 16.81 16.58 15,51 12.66 15,36 15.89 11.78*15.92 13.87 0 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 80 Si 23.57 22,70 22,67 23,34 23.12 23.40 22.98 23,20 23,36 22,62 23,05 22,99 23,17 Al 16.34 17.34 17.26 16.88 16.86 16.62 16.95 16.59 16,76 17,29 17,07 17,06 16.79 Fe 0.01 0.00 0.00 0.00 0.00 0,01 0.01 0.00 0.00 0.02 0.01 0.01 0.00 Ca 3.03 1.47 1,25 4.06 2,37 2,17 1.94 3.28 2.21 3.05 3,24 0.77 0.69 Mg 0.00 0.11 0,08 0.00 0.00 0.00 0.02 0.02 0.00 0.01 0.03 0.05 0.03 Ba 0.00 0,00 0,00 0.00 0.00 0.00 0.01 0.00 0.01 0.02 0,01 0.02 0.00 Sr 0,03 0.00 0,00 0.00 0.04 0,02 0.00 0.01 0.00 0.00 0.00 0.00 0.04 Na 10.55 13,95 14,82 7.92 12.11 15.12 13.24 10.72 11.81 11,42 9,99 15,13 15.40 К 0.02 0,08 0,06 0,02 0.02 0,02 0.07 0.05 0,02 0.01 0.02 0,03 0.05 X 53.55 55,65 56,14 52.22 54.52 57.36 55.22 53.87 54.17 54.44 53,42 56.06 56.17 Si/ AI 1.44 1.31 1.31 1.38 1,37 1.41 1.36 1,40 1.39 1.31 1,35 1,35 1,38 R 0.59 0,57 0,57 0,58 0.58 0.58 0.58 0.58 0.58 0.57 0.57 0,57 0.58 E% 2.13 0.88 1.46 5.10 0.63 0.56 1.50 4,61 3.00 1.61 3.04 1.39 1.03 (1): ásvány, (2): minta, (3): „tetranátroüt”, Alberti etal. (1982), (4): Alberti et al. (1982), *: elemző Földvári M. (2008, termikus elemzés), FeO,=FeO total, 1-3: elemzési pontok tű alja-teteje között, a-b: párhuzamos összenövés. (1): mineral, (2): sample No., (3): “tetranatrolite", Alberti el al (1982), (4): Alberti et al (1982), *: analyst Földvári, M. (thermal analysis, 2008), FeO=FeO total, 1-3: analytical points between bottom and top of needle, a-b: parallel intergrowth. A BBVT ásványtársulásának keletkezését a kutatók többsége (pl. Erdélyi 1941, Mauritz 1934) utólagos hidrotermás oldatok hatásának tekintette. Egyedül Szádeczky-Kardoss nem értett ezzel egyet, aki szerint az ásványok a bazalt által a fekü agyagokból felszabadított vízgőz hatására keletkeztek (Szádeczky-Kardoss & Erdélyi 1957). Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a miarolitos ásványok a zeolitok kiválását megelőzően jöttek létre. Mauritz (1934) kockás zeolitok (elsősorban a phillipsit) —> rostos zeolitok (elsősorban nátrolit) kiválási sorrendet állapított meg. Emellett felfigyelt arra is, hogy a kalcitok több generációban jelennek meg. A romboéderes kristályok előfordulhatnak már a phillipsit előtt, de a nátrolit után is. A szkalenoéderes kalcitot, illetve az aragonitot a legutolsó kiválási terméknek tekintette. A zeolitos ásványtársulásra Mauritz későbbi (pl. 1948) vizsgálataira alapozva állítottak fel egy teljes, három szakaszra bontott kiválási sort: előszakasz: kalcit I - gmelinit - klorit; főszakasz: phillipsit - kabazit - analcim (?) - sztilbit („dezmin”) és thomsonit - nátrolit - mezolit - szkolecit - (apofillit?); utószakasz: kalcit II - aragonit (Szádeczky-Kardoss & Erdélyi 1957). A zeolitok mindig vízgazdag környezetben, kis nyomáson (0,001-3 kbar, Benning et al. 2000) és hőmérsékleten (40- 250 °C, vagy ritkán e fölött) képződnek (Tschernich 1992). A bazaltok Uregkitöltő zeolitásányai elsősorban kőzetüveg, plagioklász és nefelin hidrotermás oldatok által történő átalakulásából származnak (Honnorez et al. 1983, Barth- Wirsching & Höller 1989, Gottardi 1989). A képződésükhöz szükséges kalcium nemcsak a plagioklászok, hanem a piroxének mállásából is felszabadulhat (Montecinos et al. 2004). A BBVT zeolitos ásványtársulása a karbonátokkal és agyagásványokkal együtt szinte a teljes paragenezist felöleli. A zeolitok közül legelőször az 1 mm-nél kisebb analcim- és leucitkristályok, illetve vázkristályok képződtek. Mindkét zeolitfaj a miarolitos ásványokkal együtt - azok részbeni átalakulása révén - jelenik meg. A garronit, gobbinsit és offretit a phillipsit kiválása előtt figyelhetők meg. Az offretit (CaKMg-szilikát) képződése esetén a phillipsit és nátrolit ritka, leggyakoribb kísérőásványai a szmektit és a kalcit. A kabazit- és gmelinitkristályok képződése már megindulhat a phillipsit kiválása előtt, de megjelenhetnek a phillipsitre települve is. Olyan üregek is előfordulnak, amikor a két ásvány (pl. kabazit és phillipsit) egymás mellett jelenik meg, és nem lehet megállapítani a
