Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)

Kónya P. et al.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület üregkitöltő zeolitjai

202

KÓNYA P. et al.:

kamerás röntgendiffrakciós adatokból (XII. táblázat) jól látható, hogy az offretit és az erionit legtöbb reflexiója igen közel esik egymáshoz. Azonban az erionit jelenlétét igazoló reflexiók (9,070, 5,340, 4,550, 4,160, 3,280, 3,270, 2,839, 2,812,2,480, 2,113 Á) hiányoznak.

Phillipsit

(K,Na,Cag 5,Bao jj^Al^Si 16_^032] • 12H20

A phillipsit név az IMA zeolitokra vonatkozó nevezéktana szerint (Coombs et al. 1997) ásványsort jelöl, melybe a következő ásványfajok tartoznak: phillipsit-K, phillipsit-Na és phillipsit-Ca.

A BBVT bazaltjainak leggyakoribb üregkitöltő ásványa, mely mindig penetrációs ikerkristályokat alkot. A részletes vizsgálatok során nem ikresedett phillipsitet nem találtunk, hasonlóan a világ számos lelőhelyéről ismert phillipsitkristályokhoz (Tschernich 1992). Korábban (pl. Szádeczky-Kardoss & Erdélyi 1957) korai kiválási terméknek tekintették, mivel legtöbbször közvetlenül az üregek falaira települ. Három morfológiai típusát figyelték meg: áltetragonális, áltetragonális egyének össze- Figure 29. Globular smectite on offretite. SEM image (Sv 4L, SarvalyHill) növéséből álló 12-es, valamint álrombdodekaéderes ikrek

(pl. Mauritz 1929).

XII. táblázat. Offretit Gandolfi-kamerás röntgendiffrakciós adatai Table XII. X-ray diffraction data of offretite by Gandolfl camera

Sv 44. (Sarvaly-h.)

Offretit / Offretite JCPDS 25-1186

Erionit / Erionite JCPDS 22-0854

•LA

I,„

L

(%)

hkl<UÁ)

L

<%)

hkl

11,475

e/s

11,510100

100

11,400

100

100

9,07012

101

7,569gy 1*7,582

15

001

7,510

8

002

6,656gy/*?

6,646

13

110

6,610

75

110

6,347gy/1*’

6,332

10

101

6,280

6

102

5,755kgy jmw5,755

13

200

5,720

16

200

5,34014

201

4,586k/m

4,584

10

201

4,600

8

103

4,55012

202

4,359ke/ms

4,351

15

210

4,320

65

210

4,16028

211

3,83710

300

3,810

35

300

3,774e/s

3,773

24

211

3,750

65

212

3.606ke/ms

3,601

14

102

3,570

25

104

3,322ngy/vw

3,323

3

220

3,300

40

220

3,28026

213

3,270

26

114

3,165

kgy/wiv

3,166

5

202

3,153

26

204

3,110

12

311

2,942

3

311

2,923

10

312

2,864

e/s

2,878

12

400

2,860

76

400

2,858

17

212

2,839

50

214

2,812

50

401

2,692

gy/»'

2,690

4

401

2,676

16

304

2,513

gy h

2,512

6

410

2,494

3

321

2,496

20

410

2,480

18

224

2,219

gy/»’

2,215

2

330

2,220

12

330

2,113

6

107

1,896

gy/»’1,895

2

004

1,882

6

430

1,663

gy/"’1,661

3

440

1,658

2

522

1,595

ngy/vw

1,593

2

612

dobs (Ä): a reflexió helyzete Ä-ben, Itel: relatív csúcsintenzitás, relatív csúcsintenzitás (%), e: erős, gy: gyenge, k: közepes, ke: közepesen erős, kgy:

közepesen gyenge, ngy: nagyon gyenge.

dck(I): position of reflection in A, Imy relative peak intensity. IJ%): relative peak intensity (%), m: middle, ms: middle strong, mw: middle weak, s: strong, vw: very weak, w: weak.

A phillipsitkristályok három ikertípusba sorolhatók: marburgi, perieri és stempeli ikrek (Lacroix 1897, Kónya 2006, 2007). A bazaltok hólyagüregeinek leggyakoribb ikertípusa a marburgi iker. Ikersík a {011}. A csoporton belül két megjelenési formát lehetett elkülöníteni. Az egyik — ez az általánosabb — a {010} és {110} prizmalapokkal határolt, beugró lapok nélküli áltetragonális forma. Mindkét kristály formán harántrostozottság figyelhető meg, melyek a prizmalap