Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. et al.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület üregkitöltő zeolitjai
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület üregkitöltő zeolitjai 195 Infravörös spektroszkópos vizsgálatok A nátrolit esetében mind a víz-OH vegyértékrezgési tartománya (3600-3200 cm-1), mind a szilikátváz (Si,Al)-0 vegyértékrezgési tartománya (1100-900 cm-1) jól felbontott, míg a „tetranátrolit” és gonnardit spektrumán a sávok az említett tartományokban összemosódottak. Hasonló különbség látszik az alacsony hullámszámú tartományban a T-0 vegyérték- és deformációs rezgések, ill. a víz deformációs rezgés sávjainak tartományában (400-700 cm-1) is. Az infravörös spektroszkópiai vizsgálatok során két (U 142. és 2581.), a 13. ábra szerint jól rendezett és három (2620., 2627. és 2588/1.), a gyengén rendezett tartományba tartozó minta spektrumát készítettük el (17. ábra). A minták adatait bemutató VIII. táblázat szerint bizonyos sávok eltolódása, eltűnése stb. jelzi a nátrolit és „tetranátrolit”, ill. gonnardit közti különbséget. A táblázatból és az infravörös felvételekről is jól látható, hogy a fő csúcsok előtt vagy után kisebb csúcsok (váll) jelennek meg, melyek több sáv összemosódásából adódhatnak. A sávok eltolódása alapján a Gulácsról gyűjtött 2588/1. minta a „tetranátrolit”-hoz közelebb álló, de átmeneti tulajdonságúnak tűnik. A sávok eltűnése, összeolvadása szempontjából azonban ez a minta is jól beleillik a rendezetlenebb „tetranátrolit” csoportba. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok (SEM-EDSés WDS) Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatra a röntgendiffrakciós mérési eredmények alapján választottunk mintákat. E minták mindegyikéről EDS-spektrumot, némelyikéről SEM-felvételt és WDS-elemzéseket készítettünk, melyek eredményeit lásd „A zeolitok ás vány kémiája” c. fejezetben. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a nátrolitcsoport sugaras, vagy gömbös megjelenési típusában a több ásványfajból álló ásványegyüttesek dominálnak. Több ásványfaj a sugaras csoportban fordul elő. Az ásványegyüttesek közül a nátrolit-gonnardit összenövés a leggyakoribb. A thomsonit-gonnardit együttes közepes, a többi pedig csak kis mennyiségben jelenik meg. A tisztán nátrolitból álló tűk a sugaras típusban gyakoribbak. Szkolecitek csak a sugaras típusban figyelhetők meg. A három ásványból álló ásványegyüttesek mindkét típusban ritkák (IX. táblázat). 17. ábra. A 2581., 2588/1. és a 2620. minták infravörös spektrumai. T: transzmittancia, A.: hullámszám Figure 17. Infrared spectra of samples 2581., 2588/1. and 2620. T transmittance, Я,- wave number Egyéb zeolitok Analcim Na[AlSi206]-H20 Maximálisan 0,5 mm-es, színtelen, átlátszó, néha kissé fehéres kristályok az üregek falán miarolitos ásványok (augit, plagioklász, magnetit, biotit, nefelin, apatit) társaságában (Farkas-hegy, Gulács, Kovácsi-hegy, Prága-hegy, Sarvaly-hegy, Szebike, Tátika), vagy 0,5 cm-es kristályokként hidrotermás ásványokra (pl. okenit) települve (Haláp, 18. ábra) jelennek meg. Uralkodó formájuk a {211} deltoidikozitetraéder, mely az {100} hexaéderrel kombinálódhat. Papp (1988) a Gulácsról tömött zeolitos anyagokat tartalmazó mintákat (GG és GU) írt le, amelyeket a részletes vizsgálatok előtt szerpentines zárványnak vélt. Az újonnan készült elemzések a minták üregkitöltés jellegét igazolták. A GG minta „szerpentines” része uralkodóan analcimból áll, amelyre phillipsit települ. Kísérő ásványaik a gonnardit, nátrolit és a kabazit. A GU minta szintén uralkodóan analcimból áll, mellette alárandelten gonnarditot, kabazitot és szmektitet azonosítottunk.
