Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. et al.: Az átalakulási zónák ásványai a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltjaiban
152 Kónya P. etal. kristályai hipidiomorf-idiomorfak. Az apatitok vékony tűs megjelenésűek. A színtelen, ikresedett phillipsitkristályok 0,5 mm-es csomókban jelennek meg. Az analcim szabálytalan alakú aggregátumokban figyelhető meg. A biotit általában hipidiomorf pikkelyek (0,1-0,2 mm) alakjában, ritkán álhatszöges táblás kristályokként jelenik meg az alapanyagban. A nagyobb agyagásvány-tartalmú mintákban a szmektit mellett illit is megjelenik. A kőzet szövetében a plagioklászok elrendeződése alapján általában nincs vagy gyenge irányítottság figyelhető meg. Finomszemcsés zóna: Az olivin fenokristályokként jelenik meg. A kristályok repedezettebbek, töredezettebbek. Legnagyobb részük a repedések, ill. a szegélyek mentén jelentős részben vagy teljesen szerpentinesedett. A kevésbé átalakult kristályok mennyisége elenyésző. A klinopiroxének szegélyén szmektitesedés figyelhető meg. A plagioklász itt is az alapanyag fő alkotója. A nefelin nem jelenik meg a zónában. A magnetit az alapanyag egyenletes eloszlásban megjelenő ásványa. Az apatitok tűs megjelenésűek. A zeolitok közül leggyakoribbak a phillipsit hipidiomorf alakú ikerkristályai (0,5 mm). Az idiomorfhipidiomorf analcimkristályok mérete 0,1 mm-nél kisebb. Az uralkodó kőzetalkotók a bazaltban lévőktől annyiban különböznek, hogy nagyobb fokú agyagásványos és zeolitos átalakulást jeleznek. Méretükben a bazalthoz viszonyítva nincs eltérés. Az agyagásványok a kőzetalkotók közötti térben egyenletes eloszlásban, míg a zeolitok hajszálrepedésekben, fészkekben jelennek meg. A kőzet szövetében a plagioklászok elrendeződése alapján általában nincs vagy gyenge irányítottság figyelhető meg. Durvaszemcsés zóna: A repedezett és szerpentinesedett olivin fenokristályokként figyelhető meg. Az oszlopos piroxénkristályok mérete általában 0,5-0,6 mm, szegélyükön agyagásványosodás jelentkezik. Az ikerlemezes, nyúlt plagioklász az alapanyag fő alkotója, mérete 0,7-1,1 mm. A nefelin ebből a zónából is hiányzik. A magnetit itt is egyenletes eloszlást mutat. A hipidiomorf phillipsitkristályok a 0,5-1,0 mm-es fészkekben jelennek meg. Az uralkodó kőzetalkotók és a zeolitok mérete a bazalthoz és a finomszemcsés zónához képest jelentősen megnő. E zónában is jelentős agyagásványos (szmektit + illit) átalakulás figyelhető meg, melyek a kőzetalkotók közötti teret töltik ki. A kőzet szövetében irányítottság nem mutatkozik (12. ábra). 12. ábra. Bazalt, finom- és durvaszemcsés átalakulási zóna átmenete. Vékonycsiszolati kép, IN (2600, Gulács) Figure 12. Transition of basalt, fine- and coarse-grained alteration halo. Thin section, IN(2600, Gulács Hill) bazalt / basalt, finomszemcsés zóna / fine-grained alteration halo, durvaszemcsés zóna / coarse-grained alteration halo Kémiai elemzések A bazalt és a zóna közötti átalakulás meglétének és intenzitásának bizonyítására kémiai elemzéseket végeztünk. A 15 minta fő- (SiO,, Ti02, A1203, Fe203, FeO, MnO, CaO, MgO, Na20, K,0, -H,0, +H20, C02, P,05, BaO, SrO) és nyomelemtartalmáról (Rb, Y, Zr, Nb, Cd, Cs, Hf, TI, Pb, Th, Co, Cr, Cu, Ni, Zn~ La, Ce, Pr, Nd, Sm, Eu, Gd, Tb, Dy, Ho, Er, Tm, Yb, Lu) készült elemzéseket а II. és III. táblázatokban foglaltuk össze. A főelemek közül az A1203 mennyisége a bazaltokban általában nagyobb, mint az átalakulási zónákban. Számottevő eltérések az (l)-es típusban jelennek meg (13. ábra). Az FeO, Na^, Si02 mennyisége ugyancsak a bazaltban nagyobb. Az MgO-tartalom az (la-b) típus átalakulási zónáiban, míg az (lc-3) típus bazaltjaiban magasabb. A +H20, a -H20 és az Fe203mennyisége az átalakulási zónákban nagyobb. A Ti02-tartalom a 2146. és a 2314. minták kivételével csekély mértékben a zónákban magasabb. A K20-tartalom szintén két (2657. és 2209.) minta kivételével az átalakulási zónákban nagyobb. A P2Os az (la-c) átalakulási zónákban kicsivel kisebb, a (2a-3a) típusokban viszont nagyobb, mint a kőzetmintákban. Ezzel közel azonos módon változik az apatit mennyisége. A BaO az (1 a-b) típusokban a bazaltban, ellenben az (1 c-3) típusokban az átalakulási zónákban nagyobb. A CaO mennyisége a zónák többségében kicsivel magasabb. Az SrO koncentrációja a minták felében a bazalt és a zóna között közel azonos, a zóna kicsit nagyobb mennyiségével. A másik felében viszont a zónákban jelentősen kisebb az SrO-tartalom. A RFF1 elemek értékei a 2146., a 2209. és a 2314. mintákat kivéve az átalakulási zónákban kicsit nagyobbak (14. ábra a. és b. része, II. és III. táblázatok). A LIL elemek közül a Cs közel azonos mennyiségű a bazaltban és a zónában is, ezzel szemben a Rb egy mintát kivéve az átalakulási zónában dúsul. A HFS elemek közül a Hf a kőzetben és a zónában közel azonos mennyiségű, míg a Nb, Zr és Th a (2a-3) átalakulási zónákban lényegesen nagyobb koncentrációjú. Az FTS elemek közül a Cu és Zn a zónák kb. felében kissé 1 RFF: ritkaföldfém elemek; LIL: nagy ionsugarú litofil elemek; HFS: nagy térerejű nyomelemek; FTS: átmeneti fémek első sorozatának nyomelemei.
