Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)

Kónya P. et al.: Az átalakulási zónák ásványai a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltjaiban

Az átalakulási zónák ásványai a Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület hazaijaiban 149 I. táblázat. Folytatás Table I. Continued Átalakulási zóna / Alteration halo Lelőhely / Locality Minta / Sample No. Típus / Type Amfibol / Amphibole Analcim / Analcime Apatit / Apatite Biotit / Biotite Iliit / Illite Kabazit / Chabazite Kálifoldpát / K-Feldspar Magnetit / Magnetite Nefelin / Nepheline Olivin / Olivine Phillipsit / Phillipsite Piroxén / Pyroxene Plagioklász / Plagioclase Szmektit / Smectite Hajagos 2146 la 9 8 6 5 6 10 5 8 31 7 5 Tóti-hegy 2357 la 3 5 8 3 57 11 13 Gulács 2274 lb 9 9 8 7 51 7 9 Gulács 2298 lb 4 12 7 8 6 6 42 15 Uzsa 2657 lb 11 12 5 4 7 47 14 Hajagos 2209 le 4 6 5 2 46 16 21 Hajagos 2249 le 7 7 2 9 3 52 11 9 Gulács 2314 2a 11 3 19 6 3 12 44 2 Hajagos 2197 2b 9 10 6 3 44 13 15 Gulács 2582 2b 17 17 11 7 48 Hajagos 2175 3 8 7 5 8 5 3 42 14 8 Hajagos 2179 3 7 6 7 6 53 11 10 Hajagos 2224 3 6 8 5 11 6 1 45 15 8 Hajagos 2227 3 6 14 4 6 36 15 20 Gulács 2600 3 4 5 13 7 8 12 40 8 3 i/s: illit/szmektit kevert szerkezetű agyagásvány, i/s: illite/smectite mixed layer clay minerals. Agyagásványok Az átalakulási zónáról és a bazaltról készült röntgen-pordiffrakciós felvételeken a minták többségénél 14,20-15,44Ä d­­értékek között az agyagásványokra jellemző (001) bázisreflexiót azonosítottunk. Ezek alapján az ásvány szmektit, klorit vagy vermikulit lehet. Az elkülönítésükre szolgáló további bázis-, (060), valamint egyéb MÍ-reflexiók a bazaltok és az átalakulási zónák alapanyagát alkotó ásványok csúcsaival esnek egybe, ezért pontosabb meghatározásukra (pl. di­­trioktaéderes elkülönítés) nem volt lehetőség. Az öt legnagyobb agyagásvány-tartalmú mintapárról orientált preparátumokat készítettünk. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy vermikulit nem jelenik meg sem a bazaltokban, sem az átalakulási zónákban. A szmektit minden típus agyagásványainak állandó elegyrésze, mely klorittal, illetve csillám (illit v. biotit) ásványokkal együtt található. A szmektitek 001 bázisreflexiói 14,26-15,14Á (14 fc) (FN) 15,77-17,41 Á (17A) (EG) 9,86-10,09Á (10A) (H) között változnak a különböző kezelésekre. (A zárójelben dőlt karakterrel szereplő számok a Thorez (1995) által megadott értékeket jelentik.) Az etilénglikolos felvételeken mért völgy/csúcs (v/p) arány (0,80-1,06) alapján a szmektitek általában jól rendezettek. Egyedül a 2209-es minta bazaltjának szmektitjén mért magas v/p érték (1,75) utal rossz rendezettségre. A szmektitek leggyakoribb kísérő ásványai a 10Ä (FN, EG, H) körüli csúcshoz tartozó csillámok. Sajnos a (001) és (002) bázisreflexiók kis intenzitása, valamint a (003), ill. (004) reflexiók más ásványokhoz tartozó csúcsok általi fedése miatt a bazaltokban sem az orientálatlan, sem az orientált felvételeken nem lehet pontosan meghatározni, melyik ásványfajról van szó. A szmektitek másik kísérő ásványfázisa a klorit. A bazalt és az átalakulási zóna orientált preparátumairól készült etilénglikolos és hevített felvételeken jól elkülöníthető a szmektitektől. Az etilénglikolos görbéken a szmektit (001) (16-17 Ä) és a klorit (001) (14Ä) bázisreflexiói elválnak egymástól. A hevített felvételeken a klorit (001) bázisreflexiója helyben marad 14Ákörül, míg a szmektit szerkezeti váza csillám szerkezetűre esik össze, amit lOÁ-ös csillámokra jellemző csúcs intenzitásának megnövekedése jelez. Amfibol A/?2Cs7'K022(ОH, F, Cl)2 (általános képlet) Röntgendiffrakciós vizsgálatokkal egyedül a 2175. minta bazaltjának alapanyagában azonosítottuk nagyon kis men­nyiségben.

Next

/
Thumbnails
Contents