Kónya Péter (szerk.): A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai - TQS Monographs 1. (Miskolc - Budapest, 2015)
Kónya P. - Szabó Cs. - Bendő Zs.: A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület kvarczárványainak ásványai
A Bakony-Balaton-felvidék vulkáni terület kvarc zárványainak ásványai 115 belső ásványtani összetétele jelentősen eltér a xenokristályokétól. A xenolitok peremén, a földkérget áttörő bazalt és a zárványok közötti eltérő kémiai és hőmérsékleti különbségek hatására először olvadás, majd intenzív diffúziós folyamatok mennek végbe (Sato 1975, Watson 1982). A kvarczárványok körüli olvadékzónában általánosan megjelenő kőzetüveg (pl. Har 2005) helyett, a BBVT mintáiban káliföldpátokat figyeltünk meg, ami a rendszer lassú hűlésére utal. Az olvadékzóna és a bazalt határán klinopiroxének kristályosodtak. A reakciókorona piroxénjei a bazalt felőli oldalon diopszidos, míg a zárvány mellett egirines vagy egirinaugitos összetételűek. Tehát a bazalttal való kölcsönhatás eredményeként a keletkező olvadék először Mg-, Ca- és Fe-ben gazdagodott, ami lehetővé tette a diopszidos piroxének kristályosodását. Ezt követően — a Na és К nagy diffúziós sebessége miatt — az alkáliák erőteljes vándorlása indult meg az olvadékzóna irányába. Ennek következtében a xenolitokat körülvevő zónában az alkáliák feldúsultak (Jambon 1982), amely az egirinaugit és egirin képződésének kedvezett (pl. Kovács et al. 2003, Har 2005, Goodsped 1959). A bazaltban lévő kvarczárványokat később hidrotermás hatás érte. Ennek eredményeként alakultak át a zárványok kvarcszemcséi közötti, illetve a reakciókoronában található káliföldpátok phillipsitté és jöttek létre az egyéb hidratált szilikátásványok (apofillit, okenit). (Utóbbiak Koritnig (1972) szerint a xenolitokkal kapcsolatba került kalcium-szilikáthidrát-gélből váltak ki 160-250 °C között.) A BBVT zárványaiban a méhsejt-szerkezeten belül található kvarcok hiánya, vagy méretének jelentős csökkenése és hidrotermás ásványok általi kiszorítása erőteljes reakciót jelez, amelynek felderítésére további vizsgálatokra van szükség. A xenolitokban talált tridimit a zárvány 870 °C fölötti keletkezésére utal. A kvarckristályokban megfigyelt fluidzárványok másodlagosak, sorokba rendeződnek, CO,-tartalmúak, kis sűrűségűek és kis nyomáson csapdázódhattak. Az elvégzett előzetes mérések alapján a fluidzárványok -200 bar-on és -500 °C-on keletkezhettek. A fluidzárványok СО-,tartalma valószínűleg a bazaltból származik, amelyet a kvarczárványnak a bazaltba kerülése után kialakult repedései mentén cirkuláló oldatok szállítottak. A fluidzárványok megjelenéséből arra következtettünk, hogy képződésüket mechanikai hatás okozta. A kvarcszemcsékben mechanikai hatásra repedések keletkeztek, amelyek mentén megindult a fluid beáramlása. A kvarcszemcsék bezáródása következtében a fluidumok csapdázódtak és zárványsorokat hoztak létre. A xenolitok az aljzatot felépítő homokköves képződményekből (pl. Balatoniéi vidéki Homokkő Formáció) származhatnak. 13. ábra. Táblás tridimitkristályok (trd) kvarc (q) repedéseiben, (1) típus. Felületi csiszolat, BSE-kép (Ht 6, Flegyes-tű) Figure 13. Tabular tridymite (trd) crystals in veinlets of quartz (q), type (I). Polished section, BSE image (Ht 6, Hegyes-tű Hill) Satellite ©Tescan DATE 03/02/09 100 pm Irodalom — References Beudant, F. S. (1822): Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant Г année 1818. Vol. I—III & Atlas. — Paris: Libraire de Verdiére. Goodspeed, G. E. (1959): Some textural features of magmatic and metasomatic rocks. —Am. Mineral., 44,211-250. Har, N. (2005): Reaction coronas around quartz xenocrysts in basaltic andesite from Detunata (Apuseni Mountains, Romania). — Geol. Carpath., 56, 369-378. Jambon, A. (1982): Tracer diffusion in granitic melt. —J. Geoph. Res., 87, 10797-10810. Jámbor Á., Partényi Z. & Solti G. (1981): A dunántúli bazaltvulkanitok földtani jellegei (Geological characteristics of the Transdanubian basaltic volcanic rocks). — M. Áll. Földt. Int. Évi Jel. 1979-ről, 225-239. (In Hung.) Koritnig, S. (1972): Gyrolith, Okenit und Tacharanit als metasomatische Reaktionsprodukte aus dem Basaltvorkommen der Bamburg bei Göttingen, Deutschland. — Contr. Mineral. Petrol., 35, 293-301. Kovács I., Bali E., Kóthay К., Szabó Cs. & Nédli Zs. (2003): Bazaltos kőzetekben előforduló kvarc és földpát xenokristályok petrogenetikai jelentősége (Petrogenetic significance of quartz and feldspar xenocrysts in basaltic rocks). — Földt. Köd., 133, 397^420. (In Hung, with English abstaret) Mauritz, В. (1931): Die Zeolithmineralien der Basalte des Plattenseegebietes in Ungarn. —N. Jb. Mineral. Beil., 64 A, 477-494. Mauritz B. (1937): A halápi és gulácsi bazalt hólyagüregeiben keletkezett ásványok (Die Mineralien der Blasenräume im Basalt vom Haláp und Gulács [Plattenseegebiet]). — Mat. Term.tud. Értés., 55, 923-937. (In Hung, with German abstract) Mauritz В. (1948): A dunántúli bazaltok kőzetkémiai viszonyai (Die petrologischen Verhältnisse der Transdanubischen Basaltgesteine). — Földt. Közi, 78, 134-169. (In Hung, with German abstract)
