Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
98 nyersanyagaként. Kisebb részben (a 13. házból, illetve a sáncból előkerült töredék) szintén vulkanikus kőzetből, andezitből készültek. Ezek nyersanyaga biztosan nem a Tokaji-hegységből származik. Lehetséges, hogy a mai szlovák-ukrán határvidéken, Ungvár környékén bányászták őket, ahol hasonló kőzet előfordul.511 Az előkerült kövek nem voltak teljesen kerekek. A két kopárnál az is megfigyelhető, hogy az alsó kő nagyobb, 48 cm körüli átmérőjű, míg a felsők 40-45 cm között változtak. Feltehető, hogy ezeknél kisebb kézimalmokat is használtak a településen, hiszen a 2. házban lelt alsó kő eredeti átmérője csak 34 cm lehetett. A felső kövek felülete sima, nem található rajtuk fogónyílás. Ebből arra következtethetünk, hogy a borsodi kézimalmok peremmeghajtásúak voltak. Erre utal a kövek viszonylag nagy, többnyire 40 cm feletti átmérője is.512 A felső kövek közepén a gabona beöntésére szolgáló lyuk átmérője nagyobb, 7-8 cm, míg az alsó köveken 3-5 cm-es volt. Az alsó köveket minden esetben átfúrták, a furat simára csiszolódott, a lyukak kónuszosra koptak. Ebből nyilvánvaló, hogy a két követ forgó tengely kapcsolta össze.513 A tengely lehetővé tette a kövek távolságának szabályozását, és ily módon az őrlemény finomságának meghatározását is.514 Sem a tengely, sem a „keresztvas” anyagára nincs adatunk. A malomkövek környezetében nem leltünk olyan vastárgyakat, amelyeket ezekkel azonosíthatnánk. Elképzelhető, hogy nem vasból, hanem fából készültek, ahogyan arra a későbbi időkből is számos adatunk van.515 Noha a hazai malomkőleletek teljes körű, módszeres összegyűjtése és elemzése még nem történt meg, egy régió,516 illetve egy-egy lelőhely517 leleteinek feldolgozása örvendetes előrelépést jelent a témában Az eddig rendelkezésünkre álló adatokból - nem utolsósorban a borsodi leletek alapján - azonban megállapíthatjuk, hogy a magyarság által használt kézimalmok szerkezetüket, hatékonyságukat tekintve nem maradtak el a korszak technikai színvonalától.518 A magyarság a forgóköves kézimalmot már a honfoglalás előtt megismerte, erre utal őröl szavunk, amely ótörök eredetű jövevényszó, jelentése: ’forog’, ’forgat’. A kézi malom legkorábbi említése a Szent Gellért legen-5,1 A kőanyag meghatározását Szilágyi Veronika végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 512 Selmeczi Kovács 1999, 34-37. 513 Osváth 2002, 10. 514 Selmeczi Kovács 1999, 35, 40, 113-115. 515 Selmeczi Kovács 1999,108. A kézimalmoknál az 1920-30-as évektől megfigyelhető fatengelyt és áthidalót Selmeczi Kovács Attila az eszköz erőteljes regressziójával magyarázta. Véleménye szerint a malom vas alkatrészeinek elkészítése az Árpád- és késő középkorban magas szintű iparos tevékenységre utal. Vö.: Selmeczi Kovács 1999, 107-108. 516 Simon 2011. 517 Földesi 2004. 518 Az addig közölt leletek alapján erre a megállapításra jutott Selmeczi Kovács is. Vö.: Selmeczi Kovács 1999, 34. dában található. Ennek szövegében kimondottan „szerkezetről” van szó, és az derül ki, hogy működtetése közben a szolgálólány keze körbejárt.519 Nemcsak a legenda szövege, hanem a fentebb ismertetett szerkezeti megoldás is arra utal, hogy ebben az időben a kézimalmok már rendelkeztek valamiféle állványzattal vagy alátéttel, amely a tengely mozgását, és ezáltal a kövek szabályozását is lehetővé tette.520 A régészeti, történeti és néprajzi adatok egyaránt arra mutatnak, hogy a malomkőkészítés már a legkorábbi időkben sem háziipari, hanem ipari szinten folyt. Bányászatára és előállítására különféle műhelyek jöttek létre, beszerzése pedig kereskedelmi úton történt.521 Az eddigi megfigyelések alapján hasonló lehetett a helyzet a nyugati szláv területeken is.522 II.7. FEGYVEREK II.7.1. Nyílhegyek A falu területén összesen hat nyílhegyet találtunk. A 3. házban egy hosszú vágóélü, deltoid alakú nyílhegy került elő (Cs. Sebesztyén C típus). A penge és a hegy kissé töredékes, a nyéltüske és a penge tagoltan kapcsolódik egymáshoz. Elossza: 8,3 cm, legnagyobb szélessége: 1,9 cm (29. tábla 2).523 A 8. házban három példányt is leltünk, mindhárom különböző típushoz tartozik.524 Az első rövid vágóélü deltoid alakú (Cs. Sebestyén A típus), a penge és a nyéltüske tagoltan kapcsolódik egymáshoz (29. tábla 3). Elossza: 7,2 cm, legnagyobb szélessége: 1,8 cm. A második rombusz alakú (Cs. Sebestyén В típus), a penge tagoltan válik el a nyéltüskétől (29. tábla 5). Hossza: 8,6 cm, legnagyobb szélessége: 2,7 cm. A harmadik hosszú vágóélű, deltoid forma, a penge és a nyéltüske között tagolással (Cs. Sebestyén C típus). Hossza: 10,1 cm, legnagyobb szélessége: 2,3 cm (29. tábla 6). A 10. házban ugyancsak egy rövid vágóélű deltoid példány került elő (Cs. Sebestyén A típus). A pengéhez tagolás nélkül csatlakozik a nyéltüske (29. tábla 1). Hoszsza: 8,3 cm, legnagyobb szélessége: 2,3 cm.525 A hatodik nyílhegy a 12. házban látott napvilágot. Rövid vágóélü, deltoid típus (Cs. Sebestyén A típus), nyéltüskéje letörött, tagolás nélkül kapcsolódik a pengéhez. Hossza: 6,6 cm, legnagyobb szélessége: 2,8 cm (29. tábla 4).526 A Borsodon lelt nyílhegyek formailag megegyeznek a 10-11. századi temetőkből ismert típusokkal.527 Szám519 Selmeczi Kovács 1981,213. 520 Selmeczi Kovács 1999, 114. 521 Selmeczi Kovács 1999, 103-105, Osváth 2002, 12. 522 Marek-Skopal 2003, 506, Gringmuth-Dallmer 2000, 66. 523 HÓM ltsz: 93.8.90. 524 HÓM, leltározatlan. 525 HÓM ltsz: 93.11.16. 526 HÓM ltsz: 92.72.1. 527 Cs. Sebestyén 1932, 193-201.
