Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
97 legű a közeli Bükk hegységben fellelhető is. Valószínűbb, hogy a fenőkövek alapanyaga a Kárpátokból, a mai ukrán területekről származik.494 A 10. századra keltezhető sirokban nem ritka lelet a fenőkő. Férfi- és női sírokban egyaránt előfordul, a férfisírokban azonban jóval gyakoribb. Nagy többségük a medence tájékáról került elő, feltehető tehát, hogy eredetileg az övön függő tarsolyban helyezkedett el.495 II.6.7. Malomkövek496 A település házaiban, illetve szórványként is, több malomkövet és ezek töredékeit leltünk. A 2. házban egy riolitból faragott, töredékes, enyhén domború alsó kő került elő (81. tábla 1). Mérhető átmérője: 28 cm, amely eredetileg ennél nagyobb, körülbelül 34 cm lehetett. Vastagsága 7-9 cm. A kő közepén tölcséresen kiszélesedő, erős kopásnyomokat mutató lyuk van. Átmérője: 3-5 cm.497 All. házban egy számos darabra tört, égett, ugyancsak riolitból készített malomkőpárt találtunk (81. tábla 2-3). Az alsó kő enyhén domború, átmérője 46-48 cm. Vastagsága: 3-5 cm. Közepén tölcséresen kiszélesedő, kopásnyomokat mutató lyuk található, átmérője: 6-8 cm. A felső kő átmérője: 44-46 cm, vastagsága: 6 cm. A közepén enyhén kiszélesedő, 7-8 cm átmérőjű lyuk található. A kő alján, a lyuk két oldalán egy-egy 3x2,5 cm-es, 1.4 cm mélységű, téglalap alakú, az áthidaló számára szolgáló bevágás található (84. kép).498 A 13. házban egy további, andezitből készült malomkőpárt találtunk, amely szintén több darabra tört, megégett. Az alsó kő enyhén domború, töredékes, nem minden részét leltük meg (86. tábla 1-2). Mérhető átmérője: 43,5x26 cm, eredetileg azonban 48 cm körül lehetett. Közepén tölcséresen kiszélesedő, alul erősen kikopott lyuk található, átmérője: 3-5 cm. A kő vastagsága: 6 cm. A felső kő átmérője: 39,5x38 cm, vastagsága 5 cm. Középen 8 cm átmérőjű lyuk található. A kő alján a lyuk két oldalán, az áthidaló számára egy-egy 2x2 cm-es, négyzet alakú, 1.5 cm mély bevágás helyezkedik el.499 A 16. házban, illetve mellette egy ugyancsak darabokra tört, enyhén domború, égett, riolitból készített felső kő töredékeit leltük (86. tábla 3). Átmérője: 42x40 cm, a kő vastagsága 6-7 cm. A kő közepén enyhén szélesedő lyuk található, átmérője: 6-7 cm. A kő alján, a lyuk két oldalán egy-egy, az áthidaló számára kialakított, 3x3 cm-es, 1,4 cm mély, négyzet alakú bevágás található.500 Szórványként további két malomkő töredék került elő. A 6. ház közeléből egy riolitból készült példány kis méretű töredéke,501 valamint 494 A közetmeghatározást Szilágyi Veronika végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 495 Rejholcová 1995a, 26, Istvánovits 2003,327, Révész 2008,276,427. 496 A témáról korábban: Wolf 2017, 547-550. 497 НОМ ltsz: 96.1.1409. 498 НОМ ltsz: 96.1.1412. 499 НОМ ltsz: 92.14.5. 500 НОМ ltsz: 96.1.1410. 501 НОМ ltsz: 96.1.1022. 84. kép. A 11. házban lelt malomkőpár a sáncból egy szintén kis méretű, de andezitből faragott darab töredéke lártott napvilágot.502 A Borsodon lelt malomkövek sem a hazai, sem a környező területek korabeli leletei között nem egyedülállóak. A 10. századra keltezhető malomkőpárt leltünk Szikszó határában.503 Ugyancsak erre a korszakra keltezhetők a Tatabánya-Dózsákért,504 Győr-Vagongyár,505 Ménfőcsanak-Szeles-dűlő,506 Lébény-Billedomb507 lelőhelyeken napvilágot látott ép, illetve töredékes malomkövek. 11. századi érmekkel meghatározott temető mellett látott napvilágot Kocséren egy malomkőpár. A felső kő átmérője 26, az alsóé 35 cm volt.508 A borsodiakhoz igen hasonló malomkövek láttak napvilágot Mikulcicén is. Átmérőjük 37 és 53 cm között változott. Alapanyaguk különböző volt, köztük riolitból és andezitből faragottakat is találtak. A 8-13. század közé keltezhetők.509 De hasonló malomkövek ismeretesek a Kijevi Rusz területéről is, a borsodiaknál kissé későbbi időre datálva.510 A borsodi malomkövek anyaga hasonló, vulkanikus eredetű. Többségük (2. ház, 11. ház, 16. ház, valamint a 6. ház közeléből szórványként napvilágot látott darab) nagy valószínűség szerint a Tokaji-hegységből származó, erősen átalakult riolitból készült. Hasonló kőzet viszonylagos közelségben a mai Kárpátalja területén található még, esetleg ez is szóba jöhet a malomkövek 502 HÓM ltsz: 90.21.36. 503 Wolf 1993, 546-547. 504 Vékony 1988,290, Vékony 1996, 10. 505 Tomka 2007, 74. 506 Tomka 2000c, 11. 507 Takács 1996c, 427. 508 Kralovánszky 1962, 121, IV. t. 2/a-b. 509 Marek-Skopal 2003, 497-591. 510 Szedov 1960, 53. kép
