Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
83 0.002 0.003 0.004 0.005 Ti02/Zr 0.006 0.007 0.008 82. kép. A borsodi leletanyagból előkerült régészetileg egyedi típusú edény töredékek összehasonlítva a jellegzetes 10. századi főzőfazekakpetrográfiai alapú anyagcsoportjainak és a lehetséges helyi nyersanyagok kémiai elemarányaival а ТЮ fZr-K O/Naf) diszkriminációs diagramban és plagioklász, illetve muszkovit csillám ásványtörmelékek, valamint kvarcból és csillámból álló fillit kőzettörmelékek, agyagkő és homokkő anyagú üledékes kőzettörmelékek, granitoid magmás kőzettörmelékek és agyagos törmelékek találhatók. Az alapanyag világosbarna, optikailag anizotrop és homogén. A szemcsék közepesen osztályozottak, eloszlásuk háromcsúcsú, a szövet hiátuszos (hasonlóan az I.-Ha szövethez). Ezek közül az edények közül az egyik bordásnyakú kerámia (92.23.19.) és a besimított díszítésű edény (92.58.5.) kémiai összetételét határoztuk meg. A vizsgálattal az volt a cél, hogy összehasonlítsuk ezeknek a különleges megjelenésű kerámiáknak az átlagos öszszetételét a borsodi lelőhely tömegesen előforduló főzőfazekaival. A már korábbiakban is alkalmazott Ti02/ Zr-K20/Na20 elemarány pár diagramjáról (82. kép) leolvasható, hogy jelentősebb összetételbeli különbségek nem mutathatók ki a leletek között, illetve ezen edények elemarányai a helyi nyersanyagoknak is megfeleltethetőek. II.3.2.4.7.2. Értelmezés A kerámia-leletanyagból korlátozott számban előkerült sajátosan megformált, ún. bordásnyakú edények (HÓM ltsz. 92.23.19., 92.2.2., 93.8.11.) mikroszkópos petrográfiai vizsgálata nagymértékű hasonlóságot mutatott ki ezen edények anyagát és készítését tekintve a borsodi I. petrográfiai csoport anyagával. Ez azt jelenti, hogy régészeti szempontból történő egyedi megítélésük ellenére ezek a kerámiák is helyi folyóvízi agyagos-homokos és csillámos üledék közvetlen felhasználásával készültek. A kiégetés körülményeire vonatkozóan az I. anyagcsoportra általában jellemző kiégetési hőmérsékletnél magasabb hőfok és hasonlóan szabályozatlan légkör állapítható meg. Felületkezelési jegyeket ezen kerámiákon nem tudtam megfigyelni. A kerámialeletek közül egyetlen példányként előkerült besimított díszítésű, fényes és rendkívül homogén felületű edény töredéke (HÓM ltsz. 92.58.5.) szintén részletes mikroszkópos vizsgálat alá került. A nyersanyagul választott üledék ásványos összetétele ebben az esetben sem tért el a lelőhelyre jellemzőtől (uralko-
