Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
81 HV: 20.0 kV DET: BS I_____ Satellite ©Tescan DATE: 04/15/04 50 pm Satellite ©Tescan DATE: 04/15/04 100 pm 80. kép. A borsodi, 10. századi kerámia leletegyüttes felhólyagosodott felületű edénytöredékeinek szöveti elváltozása és pórusmódosulásai (a-b) visszaszórt elektronképeken muszkovit csillám ásványtörmelékek (néhány tormáim kristály), valamint kvarcból és csillámból álló Aliit kőzettörmelékek és agyagos törmelékek találhatók. A szemcsék rosszul-közepesen osztályozottak, eloszlásuk egyetlen (széles) csúccsal jellemezhető, de a szövet hiátuszos (csupán finomabb szemcsés a korábbiakban ismertetetteknél). A szemcsék szögletesek-gyengén koptatottak. Az alapanyag világos-sötétbarna, optikailag izotróp és homogén. A 92.2.2. HÓM leltári számú lelet alapanyaga heterogén, foltos, világos-sötétbarna, csillámos, kőzetlisztes agyag, amely optikailag anizotrop. A nem plasztikus elegyrészek elsősorban kőzetliszt-homok szemcseméretű mono- és polikvarc, kálifoldpát és plagioklász, illetve muszkovit csillám ásványtörmelékek (néhány turmalin és cirkon kristály), valamint kvarcból és csillámból álló fillit kőzettörmelékek és agyagos törmelékek. A szemcsék közepesen osztályozottak, eloszlásuk háromcsúcsú, a szövet hiátuszos (igen hasonló az L-На szövethez). A szemcsék közepesen koptatottak. A 93.8.11. HÓM leltári számú kerámia alapanyaga fekete, optikailag izotróp, kőzetlisztes agyag. Bár nem nevezhető finomabb szemcsésnek a többi mintánál, ebben a kerámiában jellemzően ásványtörmelékek (mono- és polikvarc, kálifoldpát és plagioklász, muszkovit csillám) fordulnak elő, a kőzettörmelékek ritkábbak (fillit). A szemcsék közepesen osztályozottak, eloszlásuk a 92.23.19. mintához hasonlóan szélesebb csúcsokkal jellemzhető, a szövet hiátuszos. A szemcsék szögletesek-gyengén koptatottak. Szintén a különleges edényleletek közé sorolható egy besimitott díszítésű, fényes és rendkívül homogén felületű edény töredéke (HÓM ltsz.: 92.58.5.) (81. kép). Ez egy finomszemcsés és nagyon jól osztályozott anyagú kerámia, amelynek alapanyaga nagyon homogén, szürke, optikailag anizotrop, csillámos, finomszemcsés kőzetlisztes agyag. Szemcseméret-eloszlási görbéje a finom tartomány felé eltolódó, egy maximumos, szövete szeriális. A törmelékes szemcsék mérete átlagosan 10-50 pm, nagyobb szemcsék csak elvétve fordulnak elő, ezért szinte csak ásványszemcsék jellemzőek (mono- és polikvarc, kálifoldpát és plagioklász, muszkovit csillám, opakásvány, turmalin, cirkon). (Ennél a mintánál a térfogatszázalékos területi kimérést csak az alapanyagra nézve tudtam elvégezni.) Az igen finom törmelékes szemcsék viszonylag gyengén koptatottak, néhány esetben azonban kerekded szemcsék is előfordulnak. A kerámia gyengén porózus, a finom pórusok homogénen oszlanak el az alapanyagban. Az alapanyag is nagyon homogén, irányítottságát a csillámpikkelyek orientálódása adja. Az edény külső felületén kialakított bevonat (besimított díszítésekkel) vékonycsiszolatban nem jól tanulmányozható. A ~25 pm-es vastagságú sáv egységes sötétszürke-fekete, benne semmilyen szemcsét nem lehet felismerni. A továbbiakban vizsgáltuk még egy pithosz (HÓM ltsz. 93.8.2.) töredékét (81. kép), amely heterogén, szürke, optikailag izotróp, csillámos, kőzetlisztes agyag alapanyaggal és benne rosszul koptatott homokszemcsékkel jellemezhető. A viszonylag durvaszemcsés nem plasztikus elegyrészek mono- és polikvarc, kálifoldpát és plagioklász, muszkovit csillám ásványtörmelékek, valamint kvarcból és csillámból álló fillit és granitoid magmás törmelékek. A szemcsék közepesen osztályozottak, eloszlásuk háromcsúcsú, a szövet hiátuszos. Az utolsó vizsgált töredék, amely a borsodi leletanyag átlagos megjelenésétől eltérő volt, egy köpülőhöz (HÓM ltsz. 96.1.11.) tartozott (81. kép). A kerámia csillámos, kőzetlisztes agyag alapanyagában rosszul koptatott, homokszemcse méretű mono- és polikvarc, kálifoldpát
