Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

78 77. kép. A borsodi, 10. századi kerámia leletegyüttes felhólyagosodott felületű edénytöredékeinek binokuláris és petrográfiai mikroszkópi képe dányon (92.39.4., 96.1.66.) műszeres kémiai vizsgálatok is történtek. A 78. kép bivariációs diagramján látható, hogy sem az ellenállóbb (Si02-MgO), sem a mobilisabb elemek (Fc0-Na20-K20) esetében nem észlelhető jelen­tős kémiai összetételbeli változás az átlagos körülmé­nyek között kiégetett kerámiákhoz képest. A pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvéte­leken egyértelműen látszik, hogy a kerámia agyagához képest lokális olvadás ment végbe a salakszerüen fel­hólyagosodott részeken (79a kép). A megolvadt, majd újra megdermedt anyag a kelő, nyers tésztához hason­ló szövetet hozott létre (79b kép). Ezeknek a lokálisan megolvadt részeknek az anyagát vizsgálva egy üveges alapanyagot és beleágyazódva fésűs megjelenésű, ún. vázkristályokat tudtunk elkülöníteni. A SEM-EDS-sel a kémiai összetételt meghatározva kiderült, hogy az üve­ges fázis Si-Al-dús, míg a vázkristály Fe-Si-dús (faya­­litos összetételű) anyag. A kétféle fázis jól elkülönül a visszaszórt elektronképen (79c kép). A vasban dús fázis az olvadékokból korán, még magas hőmérsékleten elkü­lönül, így nem meglepő, hogy az olvadék üveggé derme­dése előtt önálló fázissá alakult. Kísérletet tettünk a hőható lehetőség szerinti számsze­rűsítésére is. A tűzvész során az edények deformálódását okozó, uralkodó hőmérséklettartomány meghatározására kétféle eszköz állt rendelkezésünkre. Az egyik a kerámi­ák kiégetési hőmérséklet szerinti szöveti megjelenésén alapuló kísérleti tapasztalatokat összesítő szakiroda­­lom.312 Ezek szerint a kerámia alapanyaga és pórusalakja, -eloszlása jelentős mértékben módosulhat a kiégetési hő­mérséklet emelésével. Tudnunk kell azonban, hogy ez a szöveti változás a kerámiát alkotó anyagok összetételétől jelentős mértékben függ. Csupán közelítésként alkalmaz­ható ezért bármely kísérleti munka eredménye, hiszen ott más összetételű kerámiát vizsgáltak, mint az edelényi. Ennek figyelembe vételével mégis próbáljuk meg meg­becsülni az edelényi felhólyagosodott kerámiákat ért hőhatót. A másodlagos megégést nem szenvedett példá­nyokhoz képest a deformálódott kerámiák alapanyának szövetében nem figyelhetők meg az apró agyagásványle­mezek, az alapanyag teljesen homogénné vált (80a kép). A pórusok nyúlt alakja sem figyelhető meg, ehelyett az alapanyagban megmaradó hézagok lekerekítődnek, sima 312 Cultrone et al. 2001, Maniatis-Tite 1981, Tite et al. 1982.

Next

/
Thumbnails
Contents