Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
78 77. kép. A borsodi, 10. századi kerámia leletegyüttes felhólyagosodott felületű edénytöredékeinek binokuláris és petrográfiai mikroszkópi képe dányon (92.39.4., 96.1.66.) műszeres kémiai vizsgálatok is történtek. A 78. kép bivariációs diagramján látható, hogy sem az ellenállóbb (Si02-MgO), sem a mobilisabb elemek (Fc0-Na20-K20) esetében nem észlelhető jelentős kémiai összetételbeli változás az átlagos körülmények között kiégetett kerámiákhoz képest. A pásztázó elektronmikroszkóppal készített felvételeken egyértelműen látszik, hogy a kerámia agyagához képest lokális olvadás ment végbe a salakszerüen felhólyagosodott részeken (79a kép). A megolvadt, majd újra megdermedt anyag a kelő, nyers tésztához hasonló szövetet hozott létre (79b kép). Ezeknek a lokálisan megolvadt részeknek az anyagát vizsgálva egy üveges alapanyagot és beleágyazódva fésűs megjelenésű, ún. vázkristályokat tudtunk elkülöníteni. A SEM-EDS-sel a kémiai összetételt meghatározva kiderült, hogy az üveges fázis Si-Al-dús, míg a vázkristály Fe-Si-dús (fayalitos összetételű) anyag. A kétféle fázis jól elkülönül a visszaszórt elektronképen (79c kép). A vasban dús fázis az olvadékokból korán, még magas hőmérsékleten elkülönül, így nem meglepő, hogy az olvadék üveggé dermedése előtt önálló fázissá alakult. Kísérletet tettünk a hőható lehetőség szerinti számszerűsítésére is. A tűzvész során az edények deformálódását okozó, uralkodó hőmérséklettartomány meghatározására kétféle eszköz állt rendelkezésünkre. Az egyik a kerámiák kiégetési hőmérséklet szerinti szöveti megjelenésén alapuló kísérleti tapasztalatokat összesítő szakirodalom.312 Ezek szerint a kerámia alapanyaga és pórusalakja, -eloszlása jelentős mértékben módosulhat a kiégetési hőmérséklet emelésével. Tudnunk kell azonban, hogy ez a szöveti változás a kerámiát alkotó anyagok összetételétől jelentős mértékben függ. Csupán közelítésként alkalmazható ezért bármely kísérleti munka eredménye, hiszen ott más összetételű kerámiát vizsgáltak, mint az edelényi. Ennek figyelembe vételével mégis próbáljuk meg megbecsülni az edelényi felhólyagosodott kerámiákat ért hőhatót. A másodlagos megégést nem szenvedett példányokhoz képest a deformálódott kerámiák alapanyának szövetében nem figyelhetők meg az apró agyagásványlemezek, az alapanyag teljesen homogénné vált (80a kép). A pórusok nyúlt alakja sem figyelhető meg, ehelyett az alapanyagban megmaradó hézagok lekerekítődnek, sima 312 Cultrone et al. 2001, Maniatis-Tite 1981, Tite et al. 1982.