Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
74 vagy használatának valamely sajátosságát (pl.: P-gazdag anyag - pl. trágya - belekeverése az alapanyagba, vagy használata a kiégetésnél; főzőedényekről lévén szó a bennük forralt táplálékokból is bekerülhetett a P), illetve az edények betemetődését követő folyamatokat. Ez utóbbi esetben - amennyiben a potenciális nyersanyag valódi - a nyers agyagra talán azért nem hatottak ugyanazon folyamatok (P-kiválás a talajoldatokból), mert a kerámia porózus, permeábilis anyag, míg az agyag nem. Az erős szórást mutató elemek közül a Fe és a Mn esetében szintén az utólagos, betemetődést követő folyamatok módosító hatásával kell számolnunk, hiszen ez a két elem a legmobilisabb a talaj oldatokban és igen érzékenyen reagál a redox viszony ok változásaira. Ez alapján változékonyságukból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. Annyi azonban megállapíható, hogy fő hordozó fázisuk nem a karbonát, hiszen nem mutatható ki egyértelmű korrelációjuk a CaO-dal. A nyers agyagra normált kerámia nyomelem összetételi értékek az elemek túlnyomó részénél az 1,0 érték körül szór, ami - különösen a nyomelemek esetében — a kerámiák együvé tartozását és a potenciális nyersanyaggal való harmonizálását tükrözi. Ez a tény mindennél inkább alátámasztja azt a feltételezést, hogy a kerámiák nyersanyaga helyi eredetű. Nagyobb mértékű szóródást csak a Zr és a Ni esetében észlelünk. Anomális értékeket a Sr és Ba mutat pozitív irányban, míg a Zr és Ni inkább negatív irányban. A szóródó és szegényedést mutató elemek esetében a Zr a cirkon, mint akcesszórikus elegyrész megjelenéséből származhat, míg az Pb esetében nem tudtunk hordozót azonosítani. A Ni határozott negatív anomáliája nem magyarázható csupán a bázisos forráskőzetek hiányával, hiszen ez esetben a Cr és а Со elemeknél is hasonló tendenciát kellene észlelnünk. Az főelemmennyiségben megjelenő alkálifém és alkálifoldfém ionokat helyettesitő, hasonló kémiai viselkedésű nyomelemek (Sr, Ba) enyhe dúsulást mutatnak, elsősorban a földpát és csillám fázisok a hordozóik. Egyértelmű kapcsolatot az adott főelemével azonban csak a Rb-nál észleltünk. A borsodi leletek esetében a sokelemes diagramok nem szolgáltatnak lehetőséget az egyes, a petrográfíai vizsgálattal elkülönített anyagcsoportok összehasonlítására. Erre alkalmasabbnak bizonyultak a bivariációs diagramok, amelyek közül a Ti02/Zr-K20/Na20 elemarány párt mutatjuk be (74. kép). A talajos-üledékes közegben (azaz mind a kerámiák nyersanyagának képződési, mind pedig a kész kerámiák betemetődési környezetében) stabilan viselkedő Ti02 és Zr, illetve részben mobilisan viselkedő K20 és NazO elemarány pár együttes ábrázolása lehetőséget nyújt mind a nyersanyagok elsődleges származásának, mind a kiégetés során vélhetően lejátszódó elemmobilizációnak a kiszűrésére. A diagramon jól látható, hogy a kerámiák I. anyagcsoportja megközelítőleg szűk tartományra korlátozódik. Ettől a tarto-8 i i i I г KERÁMIA NYERSANYAG 7 - SS l.-H ★ BORSOD-NYA X l.-S fV BORSOD-EA 6 - * II. A Hl. Й * 1 ______i_______i______i______i_______i______ 0.002 0.003 0.004 0.005 0.006 0.007 0.008 TiOz/Zr 74. kép. A borsodi kerámiák petrográfiai alapú anyagcsoportjainak és a lehetséges helyi nyersanyagok kémiai elemarányai a TiOjZr-К2О/Na,О diszkriminációs diagramban mánytól egyértelműen elkülönül - magasabb K20/Na20 aránya miatt - а II. anyagcsoport. Ennek az lehet az oka, hogy а II. csoportba tartozó kerámiák tisztább, zsírosabb agyagja nagyobb arányban kötött meg kationokat, mint az I. csoport kőzetlisztes agyagja. Emellett az is feltehető, hogy eltérő fizikai tulajdonságai (pl. más pórusszerkezet) miatt a betemetődést követően is eltérően viselkedett (pl. korlátozottabb elemmobilizáció), mint az I. anyagcsoport. АIII. anyagcsoportot képviselő egyetlen minta kiugróan más összetételét elsősorban az magyarázza, hogy a magas CaO-tartalom a többi főelem (köztük a K20 és Na20) koncentráció értékeit (a véges összeg hatás miatt) torzította. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy ezen minta kémiai összetétele eltér a többi mintáétól. Sajnálatos tény, hogy а IV. mintacsoport kémiai összetételét nem állt módunkban megvizsgálni. A 74. kép ábráján szintén feltüntettük a potenciális nyersanyagok kémiai összetételét, amelyek jó egyezést mutatnak a vizsgált kerámiákéval. II.3.2.4.5. Értelmezés A mikroszkópos petrográfiai vizsgálatok alapján a borsodi kerámia leletegyüttes domináns részét jellemző, a főzőfazekakból származó minták csoportja négy petrográfiai típusba sorolható. A legváltozatosabb ásványos (ezáltal kőzettani) összetétellel rendelkező I. petrográfiai csoport elsősorban metamorf, alárendelten üledékes és magmás kőzet- és ásványtörmelékeket is tartalmaz. A kerámiákban előforduló ásvány- és kőzettörmelékek származási helyének megállapításakor alapvető fontosságú a környék földtani felépítésének ismerete. Borsod esetében ez a Bódva vízgyűjtő területének jellemző kőzettani felépítését jelenti (75. kép). A térségben az uralkodó kőzettípusok a kvarcból és csillámból álló idős metamorf (fillit, gneisz, kvarcit, csillámpala, agyagpala) és idős üledékes (homokkő, agyagkő) köze-
