Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
V. Az ispáni vár utóélete, Borsod a 16-18. században
326 196. kép. 18. század végi térkép a borsodi várról S bár erre az utóbbira S. petter megnevezést írtak, Négyesi kimutatta, hogy a felirat téves, a helység semmiképpen sem lehet Saj őszentpéter. Az árokkal és sánccal körülvett települést a borsodi földvárral azonosította.1686 Amennyiben érvelése helyes, ez a borsodi földvár legkorábbi ábrázolása. Elgondolkodtató, hogy a képen két templomtornyot ábrázoltak. Ezek láttán önkéntelenül is a borsodi vár két templomára gondolhatunk, amelyek Négyesi gondolatmenetét követve, 1604-ben még állhatták. A vár egy 1663-as adatban bukkan fel újra. Ekkor Szentpéteri István 22 forintért eladja a Borsodon lakozó nemes Pogony Istvánnak, Szénay Gergelynek, Komjáthy Jánosnak és Szanyik Gáspárnak a borsodi határban földvár alatt lévő malomhelybeli részét.1687 1669-ban ismét megemlítik a vár alatt lévő puszta malomhelyet.1688 1733-ban újra a régi malmot említik a vár alatt.1689 Ez utóbbi esetekben azonban a vár csak helymeghatározásra szolgált, valójában a malomról van szó. Maga a vár csak egy 1708-as iratban szerepel. Ekkor idősebb Szentpéteri János tiltakozik az ellen, hogy néhai Vay Ábrahám és felesége, Ibrányi Anna örökösei a Borsod nevű faluban lévő földváron csűrt, vagy csűrös kertet épitsenek. Ez a terület ugyanis az övé, a Vayiaknak csak néhány zálogként birtokolt házhelyük volt itt.1690 Bizonyos, hogy ekkor már semmiféle középkori épület nem állt a váron, sé megkezdődött az a folyamat, amelynek során a falu ide is felkúszott, és a várat házhelyekként kezdte hasznosítani. Ezt jól mutatja egy, a 18. század végén készült térkép is, amelyen már több házat is ábrázoltak a vár területén (196. kép).1691 Különösen érdekes, hogy a sáncokból ekkorra már csak annyi maradt meg, mint amennyit napjainkban is láthatunk. A sánc nagy részét tehát nem az újkorban, a falu betelepülésével, hanem valószínűleg a castellummal, illetve a faluval együtt a török kori harcok idején pusztították el. 1686 Négyesi 2005, 62-65. Zimmermann ábrázolásainak hitelességét azonban a művészettörténeti irodalom erősen kérdésesnek tartja, felhasználásukban óvatosságra int. Vö.: Cennerné Wilhelmb 1957, 189, 193, 196-197,201, 15. 1687 BML IV.-501/A. Jegyzőkönyvek XVIII. 2. kötet 945. Vö.: В ML XV-I7, Borovszky jegyzetei, Borsod. Az adásvételből pereskedés támadt, amelynek során még ugyanebben az évben ismét említik a „borsodi vár alatt” lévő malmot. Vö.: BML IV- 501/A Jegyzőkönyvek VII. kötet 732, BML XV-17, Borovszky jegyzetei, Borsod. 1688 BML IV-5016D. Be nem jegyzett iratok I. 171. Vö.: BML XV-17, Borovszky jegyzetei, Borsod 1689 MOLNRA. Fase. 1084. nr. 16. Vö.: BML XV-17, Borovszky jegyzetei, Borsod 1690 BML IV. - 501/A Jegyzőkönyvek XV. kötet 372. Vö. BML XV-17, Borovszky jegyzetei Borsod. 1691 BMLT 198/1.
