Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
320 a malom helyét, egyszóval a vár teljes környezetét, meg sem említi. Feltehető tehát, hogy ekkor már romokban hevert. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy valamilyen formában még a 16. században is használhatták, hiszen a szenteltvíztartóban lelt mázas edényt jelenlegi tudásunk szerint ennél korábbra nem keltezhetjük. Ugyancsak az 1334-es oklevélből tudjuk, hogy a váron kívül elhelyezkedő templom Szent Lőrinc tiszteletére volt szentelve, és mint láttuk, az Árpád-korban csakugyan a vámépek szolgálatára állt. Miután azonban a falu magánkézre került, a templom kegyúri joga az új birtokosokat illette meg. Ennek egy részét a falu egy telkével együtt tovább ajándékozták.1621 A borsodi ispánsági székhely templomainak vizsgálata részben igazolta, részben megcáfolta a korábbi feltételezéseket. Megerősítést nyert, hogy az esperesi templomok magukban az ispáni várakban, nem pedig azon kívül helyezkednek el. Az esperesi templomok körül feltárt temetők azt bizonyítják, hogy e korai egyházi központok sok esetben plébániai funkciót is betöltötték, a feladatkörök korántsem váltak el oly egyértelműen, mint ahogyan feltételeztük.1622 Úgy tűnik, hogy az esperesi templomok csak abban az esetben lehettek valóban ecclesia parochialisok, vagyis a térítést, egyházszervezést, és felügyeletet ellátó megyésegyházak, ha az ispáni székhelyen velük párhuzamosan már fennállt egy másik, a vár, illetve a váralja település népeinek lelki gondozását ellátó ecclesia baptismatis is. Minthogy magam már 2005-ben kifejtettem ezt a véleményemet,1623 roppant különösnek találom, hogy Mordovin Maxim ezen templomok körül feltárt temetőkkel is igyekszik a templomok esperesi jogállását cáfolni. Eközben pedig, anélkül, hogy hivatkozna rá, megismétli a fentebbi gondolatomat, hogy tudniillik ha az adott ispáni várban, vagy közelében nem volt más templom, csak az esperesi templom mellé lehetett, illetve kellett temetkezni.1624 A temetkezési joggal kapcsolatos hosszas fejtegetései teljeséggel céltalanok, mert amint azt maga is elismeri, az írásos forrásokban nem találunk erre vonatkozó adatokat, a régészeti feltárásokból pedig nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.1625 Mordovin állításával1626 ellentétben nem is tette ezt senki. Németh Péter volt az első aki ebben a témakörben kifejtette a véleményét. Maga is hangsúlyozta azonban, hogy felvetése 1621 „.. .simul cum portione patronatus dictae ecclesiae Sancti Laurentii et cymeterii eiusdem dedissent, donassent et contulissent [...] eidem magistro Dok literato et suis heredibus, heredumque suorum successoribus jure perpetuo et irrevocabiliter...” 1622 Török 2002, 162. 1623 Wolf 2005, 137. 1624 Mordovin 2010, 86, Mordovin 2016a, 112, Mordovin 2016b, 783. 1625 Mordovin 2016a, 117, Mordovin 2016b, 783. Ezzel viszont ellene mond a néhány oldallal korábbi megállapításának, miszerint „az egyes egyházi épületek jogkörének meghatározása éppen az előkerülő maradványok azonosítása alapján is lehetséges”. Mordovin 2016a, 109, Mordovin 2016b, 778. 1626 Mordovin 2016a, 112,2016b, 781. hipotézis,1627 amelyet az újabb kutatások nem igazoltak. Természetesen magam sem csak a temetkezések hiányára alapozva határoztam meg esperesinek a borsodi vár belsejében napvilágot látott templomot. Emellett tény, hogy mindössze egy, másodlagos helyzetű gyermekcsontváz látott itt napvilágot a templom mellett és nem benne, ahogyan Mordovin véli.1628 Mivel a csontváz kora teljességgel bizonytalan, egyáltalán nem kapcsoltam össze a templommal, vagy annak funkciójával. Borsod tehát nem hasonlítható össze Visegráddal, ahol mindkét, várhoz tartozó templomban gazdag mellékletű temetkezést tártak fel. De nem tartozik ahhoz a „csoporthoz” sem, amelybe Mordovin Sályt, Szabolcsot és Borsodot sorolta. Úgy véli, ez az a három, ispáni várban feltárt templom, melyek körül nem leltek temetőt. Ez pedig szerinte megerősíti azon elképzelését, hogy ezek az épületek nem esperesi templomok, hanem várkápolnák voltak.1629 Sály-Latorvárat azonal kihúzhatjuk a sorból, mivel ez egy, a 12. század végén, 13. század elején épült kővár, amelynek nincs köze a szóban forgó időszakhoz.1630 De nem volt ispáni vár Sály-Örsúir vára sem. A 12. századra keltezett rotundát pedig nem a várban, hanem az alatta elterülő váralja településen tárták fel. Ez sem formájában, sem méretében nem vethető össze az ispáni várakban leltekkel. S bár a feltárt 120 sírból valóban nem került elő Árpád-kori leletanyag, a temető teljes egésze feltáratlan, és a késő középkoriakat megelőző sírokra az előkerült osszárium kétség kívül utal.1631 A szabolcsi templom szintén nem vethető össze a borsodival, egyrészt, mivel a váron kívül áll, másrészt feltárása a templom belsőre korlátozódott, a temető egészére nincsenek adataink.1632 Nem létezik tehát olyan csoport, amelyben a korai temetkezések hiánya alátámasztaná Mordovin azon elképzelését, amely szerint a várakban feltárt épületek várkápolnák lettek volna. Úgy vélem, Mordovin kiinduló pontja, miszerint a 11. század második felében nem voltak esperességek, alapvetően hibás. Noha az esperesek all. század végén jelentek meg a forrásokban, amint azt fentebb kifejtettem, a tisztség már jóval korábban létezett.1633 Nyilvánvaló, hogy az írásos források nem mutatják a korabeli élet teljes valóságát. Erre igen jó példa maga a borsodi vár, amelynek ispánját csak a 12. század elején, tisztségviselőit a 13. században említik először, a várról konkrétan pedig csak egy 12. század végi oklevél szól.1634 Pusztán a késői forrásokra hivatkozva azonban senki sem kérdőjelezi meg a megye, a vár és tisztségviselői 11. századi 1627 Németh 1985, 111. 1628 Mordovin 2016a, 110, Mordovin 2016b, 779. A nem létező, templomban feltárt sír tehát nem igazolja a borsodi templom különleges jogállását. 1629 Mordovin 2016a, 110, Mordovin 2016b, 778-779. 1630 Nováki-Sándorfi 1992, 46. 1631 Gádor 1985, 119-120. 1632 Németh 1983, 145-146. 1633 Lásd: 1297. jegyzet 1634 Lásd az 1298. jegyzetet.
