Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
260 ján az abaújvári vár a 11-14. század között lakott volt, a település all. század közepére már kialakult. Ezt nem utolsósorban I. András (1046-1061) ezüstpénze jelzi.1170 A vár lakott voltát egyértelműen mutatják a 12-13. századra keltezhető kincsleletként, illetve szórványosan előkerült mezőgazdasági eszközök is.117111-12. századi települési objektumok láttak napvilágot a dobokai várban is.1172 Az aradi várban az írásos forrás szerint a 12. században 15 mansio lakott,1173 az ásatások azonban eddig még nem bukkantak rá házaik nyomára.1174 Nem egy várunkban azonban a fentebb említetteknél rangosabb épületek is napvilágot láttak. A borsodin kívül feltehetően az ispán szállását találták meg a visegrádi várban is. A 11. század első felében épített 16,5 méter hosszú, 10, illetve 9 méter széles kőépületet a belsőben egy válaszfal osztotta ketté. A keletre néző helyiség egy kőből rakod kemencével fűthető is volt.1175 5-6 méter hosszú, cölöpökkel tagolt szerkezetű épületmaradványokat tártak fel az abaújvári várban. Kő- és téglaépületekre pedig az elvégzett geofizikai mérések engednek következtetni.1176 A világi épületek mellett a feltárt templomok is jelzik az ispáni székhelyek jelentőségét. Az előkerült töredékek azt bizonyítják, hogy nemcsak vakolt és festett volt az abaújvári templom belseje, hanem falfestmények is helyet kaptak benne.1177 A visegrádi várhoz díszes templom tartozott, amelynek belső falfelületén szintén freskók voltak. A falfestés részletei 9 méter hosszan eredeti helyükön maradtak meg. A templom rangját felszerelésének előkerült darabjai is bizonyítják.1178 A már eddig feltárt épületek alapján is valószínűsíthető tehát, hogy az ispáni várak nem egyszerűen lakottak, hanem a korszak kiemelkedő jelentőségű központjai voltak. Közismert, hogy a magyar „város” kifejezés a „vár” szóból származik. Vár és város tehát a kezdeti időszakban minden bizonnyal szoros kapcsolatban állt. Erre utal az is, hogy az eredetileg vámépet jelentő latin civis szó a későbbiekben a városi polgár megnevezésére szolgált Magyarországon.1179 Joggal tekinthetjük tehát az ispáni várakat legkorábbi városainknak.1180 Hazai forrásaink all. században urbsnak és civitasnak, a 12. században pedig civitasnak, illetve castmmnak nevezik ezeket a 1170 Gádor 1988, 154. 1171 Gádor-Nováki 1976a, 40-45, Gádor-Nováki 1976b, 431-434, Müller 1982, 25-27. A leletegyüttest Müller Róbert a 11-12. századra keltezte. Az ásatók azonban úgy vélik, hogy a tárgyak előkerülési helye, illetve a velük azonos rétegben napvilágot látott többi lelet ezt a korai keltezést nem teszi lehetővé. 1172 Gáli 2011, 51. 1173 Györffy 1977, 229. 1174 Rusu 2000, 562-563. 1175 Szőke 2000, 363, Búzás 2013, 11. 1176 Gádor 1988, 148, 154. 1177 Gádor 1988,65 1178 Szőke 2000, 364, Marosi 2000, 380-381, Búzás 2013, 12. 1179 Kristó 1999b, 154. 1180 Györffy 1977, 229, Fügedi 1981, 315-322, Németh 1985, 109, Kristó 1999b, 153-157. településeket.1181 Urbsként említi például a 14. századi krónikakompozíció az 1068-as események kapcsán a dobokai várat (urbs Dobuka),1182 és civitasként szerepel 1075-ben Abaújvár (urbani Noue Civitatis).1183 Az ispáni várak életében már csak katonai és közigazgatási feladatukból adódóan is, jelentős szerepet játszott a kézművesség és a kereskedelem. Kézművességre, kiterjedt vasbányászatra, illetve vasfeldolgozásra utalnak a soproni várban és környékén feltárt objektumok.1184 Kovácsokra, ötvösökre és bronzmüvesekre mutatnak az abaújvári várban nagy számban napvilágot látott félkész vastárgyak, öntés közben eltört harangdarabok.1185 És mint láttuk, kovácsmühely állt a borsodi várban is. Keleti, feltehetőleg Kij évből induló kereskedelem révén kerülhettek Abaújvárra hegyikristály és kameolgyöngyök, és déli kereskedelmi ámk lehetnek az ezüstszálból tekercselt fémgyöngyök.1186 Bizáncból, esetleg Kijevből származik a Darufalván lelt ezüstkincs,1187 valamint a Dobokán előkerült, ezzel rokon néhány ékszer is.1188 Nyugati importból származnak a Sopronban lelt mázas bécsi díszedények.1189 Korai törvényeinkből, okleveleinkből kitűnik, hogy az ispáni székhelyeken a legkülönfélébb rendű és rangú emberek éltek, a korszak társadalmának szinte valamenynyi rétege megtalálható volt bennük.1190 Ez tükröződik az eddigi feltárások leletanyagában is. Erős társadalmi rétegződésre utalnak az abaújvári vár leletei, amelyek között az olcsó anyagú S-végű karikaékszerek éppúgy megtalálhatók, mint egy idézőbillog, fegyverek vagy míves sírkövek.1191 Hasonló a helyzet a visegrádi várban is, ahol a vámépek egyszerű sírjai mellett sikerült feltárni néhány rangosabb temetkezést (aranygyűrűk, arany S-végű karika) is. Feltehető, hogy az első esperes nyugodott abban a sírban, amelyben ónkelyhet és patenát leltek az elhunyt kezében.1192 Rangosabb személy, egy lovag fegyverzetéhez tartozhatott a Borsodon lelt kardmarkolatgomb és tőr is. írásos forrásainkból az is nyilvánvaló, hogy ezekben a központokban nemcsak eltérő társadalmi helyzetű, hanem különböző etnikumú népesség is élt.1193 Erre a borsodi feltárások szolgáltattak régészeti adalékot, ahol besenyőkhöz köthető tárgyak is előkerültek.1194 * Ispáni váraink lehettek tehát azok a településformák, amelyek a 11-12. században a városi funkciókat ellátták. 1181 Fügedi 1981,317. 1182 Kristó 1988, 485. 1183 Györffy 1963, 58, Kristó 1988, 400. ,184 Gömöri 2002, 111-120. 1185 Gádor 1988, 136, 140. 1186 Gádor 1988, 106, 108. 1187 Gömöri 2002, 39-42. 1188 Pascu-Rusu 1968, fig. 3, Németh 1977, 212, Bóna 1986, 220, 578. 1189 Gömöri 2002, 140. 1190 Györfíy 1977, 229-230, Kristó 1999, 154. 1191 Gádor 1988, 85-154. 1192 Szőke 2000, 364. 1,93 Györffy 1977, 231, Kristó 1999b, 154. 1194 Erről alább, a vámépek temetőjével kapcsolatban még részletesen is szót ejtünk.
