Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
249 166. kép. A borsodi salakok polírozott felületű vékonymetszetein áteső és ráeső fénymenetű polarizációs mikroszkópban megfigyelhető szöveti-szerkezeti jellemzői. A - a nagy fajsúlyú ép salaklepény ..agytekervény ’’-szerű wüsztites szemcsehalmazokat tartalmazó része egy vascsepp-zárvánnyal. В - nagy fajsúlyú salak töredékének „kerekded-dendrites” jellegű wüsztit szemcsehalmazokat tartalmazó része. C - nagy fajsúlyú salak töredékének „ tűs-dendrites ’’jellegű wüsztit szemcsehalmazokat tartalmazó része. A kis méretű wüsztit-szemcsékhez durvakristályos-vázkristályos fayalit társul. D - nagy fajsúlyú salak töredékében eltérő összetételű és szövetű részek éles és egyenes határfelülete. E - nagy fajsúlyú salak töredékében eltérő összetételű és szövetű részek hajladozó határfelülete. Szintén figyelemre méltó a nyíllal jelölt fayalit+üvegszemcse tört jellege. F - a nagy fajsúlyú ép salaklepény gázhólyagjában felhalmozódott tört salakhalmaz. G - a kis fajsúlyú salakcsepp inhomogén üveganyaga. A sötétebb rész kvarcszemcsékben és salakzárványokban gazdagabb, mint a világosabb rész. H - wüsztites-fayalitos salak és vas törmeléke a kis fajsúlyú salakcsepp üveges alapanyagában A képeken látható jelölések magyarázata: Fe - vas, W - wüsztit, F -fayalit, Gl - üveg, G - gázhólyag 167. kép. Folyósalakok morfológiai és mikroszklópos jellemzői. A- az imolai folyósalak. В - a trizsi folyósalak. C - a kazincbarcikai folyósalak. D - a trizsi folyósalak jellemző szövete. E — az imolai folyósalak nyúltprizmásvázkristályos fayalitot, tűs-dendrites wiisztitet és viszonylag nagy mennyiségű üveges alapanyagot tartalmazó része egy vasszemcse-zárvánnyal. F - az imolai folyósalak durvakristályos fayalitot tartalmazó része A képeken látható jelölések magyarázata: Fe - vas, W - wüsztit, F -fayalit, Gl- üveg. Az E és Ffelvételek a salak polírozott felületről eletronmikroszkópban készült visszaszórt-eletronképek kerekded-hajladozó képleteket alkotó kis méretű (tizedmilliméteres) anyaghalmazok, amelyek a bucakohászat során keletkező szilikátos-vasoxidos salak maradványai (165. kép D). E salakzárványokra jellemző hogy a vassal határos felületein kerekded wüsztit képletek ülnek, míg belsejüket finomszemcsés fayalitos-leucitos anyag alkotja. A buca vasanyaga citromsavas nitallal történő etetés után is homogén szövetű maradt, amely arra utal, hogy a vas széntelítetlen (karburizálatlan) állapotban van. III.5.2. Kohósalakok Imoláról, Trizsről és Kazincbarcikáról 111.5.2.1. Morfológiai jellemzők A salakcsapoló nyílással rendelkező bucakohók (az ún. imolai típusú kohók) sajátossága az, hogy a pörköléssel előkészített vasérc redukciója során a kohóban képződő salak a kohó tűzteréből szabályozottan leereszthető, így a salak megszilárdulása jórészt nem a kohón belül történik. A kohóból kifolyó salak morfológiája ezt a fo
