Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
248 164. kép. A borsodi salakok morfológiai jellemzői és álmetszeteik sajátosságai. A - a „plan-konvex jellegű, nagy fajsúlyú ép salaklepény az alsó. konvex oldal felől nézve. В - a „plan-konvex jellegű, nagy fajsúlyú ép salaklepény a felső, plan oldal felől nézve. C - a „plan-konvex jellegű, nagy fajsúlyú ép salaklepény átmetszete. A nyíl egy nagyobb vastörmelék-zárványra mutat. D - vastörmelék zárvány a a „plan-konvex jellegű, nagy fajsúlyú ép salaklepény egyik gázhólyagjában (nyíllal jelölve). E - nagy fajsúlyú salaktöredék faszénzárványokkal. F - tagolt-salakcseppes felületű, nagy fajsúlyú salak töredéke. G - az F képen bemutatott salakdarab átmetszete. FI - a kis fajsúlyú salakcsepp A különböző mennyiségű és szövetű wüsztitet tartalmazó részek gyakran éles határral, fokozatos átmenet nélkül figyelhetők meg egymás mellett (166. kép D). A wüsztit mennyiségének változásához fordítottan arányos a fayalit mennyiségének változása, de a fayalit morfológiai jellemzői viszonylag állandóak a nyúlt-prizmás, vázkristályos kifejlődés uralkodó jellegével. A fayalit szemcsemérete gyakran nem követi a wüsztit szemcseméretének változását, és előfordul az is, hogy a finmomszemcsés wüsztit-halmazokhoz durvakristályos (> 0,1 mm) fayalit társul (166. kép E). Az üveges alapanyag mennyisége alárendelt, és a kristályos fázisok közötti teret tölti ki. 165. kép. A borsodi vasbuca morfológiai jellemzői és mikroszkópos képe. A- a vasbuca tört felülete. В - a vasbuca egyik ép oldala karélyosan lemálló vasoxid kéreggel. C - a vasbuca ép felületének а В képhez képest másik irányú nézete. D - kerekded és elnyúlt-kerekitett salakzárványok a buca tömör vasanyagában. A zárványok alakja arra utal, hogy a buca anyaga kovácsoláson nem ment keresztül. A salakzárványban a világosszürke foltok a wüsztit képletei, míg a sötétszürke alapanyag üveges állapotú. Polírozott felületről eletronmikroszkópban készült visszaszórt eletronkép Az üveges alapanyagban helyenként a leucit szabálytalan alakú képletei is azonosíthatók. A nagy fajsúlyú salaklepény és töredékeinek további lényeges érdekessége a vasszemcsék mikroszkópban megfigyelhető eloszlása. A vasszemcsék ugyanis gyakran a wüsztit-fayalit halmazok szöveti változásának határa mentén, pászmákba-sávokba rendeződve jelennek meg. A vassalakok további érdekes jellemzője az, hogy egyes kerekded gázhólyagokban a környező fayalitos-wüsztites salakanyag tört-szilánkos szemcsehalmazai is előfordulnak (166. kép F). A nagy fajsúlyú salaklepény és töredékeinek uralkodóan kristályos állapotú anyagával szemben a kis fajsúlyú salakcseppre a világosbarna-vörös és sárga színű üveges anyag dominanciája jellemző. A különböző színű üveges anyag pászmái-foltjai inhomogén módon oszlanak el a salakban (166. kép G). A sötétebb szinü foltok nagyobb vastartalmúak és egyben a kristályos fázisok mennyisége is nagyobb (5-10%) bennük. A kristályos fázisok szögletes-tört képletekként jelentkeznek az üvegben (166. kép, H), és összetételüket tekintve fayalitos-wüsztites salaktörmelékként, vasszemcsékként és a salakképző adalékanyagból visszamaradt kvarc szemcséiként azonosíthatóak. A kristályos törmelékanyag szemcsemérete 0,1-0,2 mm közötti. A vasbuca polírozott felületű metszetén mikroszkópban kitűnik a vasanyag tömör szerkezete. A homogén vasban csupán elszigetelten fordulnak elő a vastól eltérő,
