Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
238 nem maradhatott belőle. A jelenséget tehát Borsod esetében nem tudom megmagyarázni. Hasonló ellentmondást azonban más sáncvár esetében is megfigyeltek.995 Mind a rekeszes, mind a rácsszerkezetben talált leletek, ahogy láttuk, kevés kivételtől eltekintve a 10. századi településről származnak. Ez már önmagában is a két szerkezet egyidejűségére utal. A rács- és a rekeszes szerkezet a C14-es vizsgálat szerint ugyancsak egykorú. De ezt mutatja a rácsszerkezet funkciója is. Erről, úgy vélem, fentebb sikerült bebizonyítanom, hogy a rekeszes sánc alapozására szolgált, és mint ilyen, nem képzett önálló, időben elkülönülő építési periódust. Annak ellenére tehát, hogy a rácsszerkezet nem volt ismert a 10-11. századi magyarországi várépítészetben, a leletek és az ásatási megfigyelések alapján a két szerkezet egyidejűségét valószínűnek tartottuk, és több helyen hangsúlyoztuk is.996 Éppen ezért igen különös, Mordovin Maxim félreértésen vagy félreértelmezésen alapuló kijelentése, miszerint Nováki Gyula a borsodi vár„egykomponensü”sáncának két, önálló építési periódusát különítette el.997 Nováki Gyula ugyanis ilyet sohasem állított, két periódus alatt a keleti és nyugati sáncátvágásban lelt két, eltérő szerkezetet taglalta.998 Ami pedig a publikált eredmények „elemzését” illeti, ha itt két önálló építési periódusról lenne szó, akkor a kétféle szerkezet maradványait a további három sáncátvágásban is meg kellett volna találnunk. De nem találtuk, és erre nem magyarázat Mordovin kijelentése, miszerint én ténylegesen nem vágtam át további helyeken a sáncot, legfeljebb az omladékai alatt kutattam.999 Ez azonban nem felel meg a valóságnak, ahogyan azt a már korábban közölt ábrák is világosan mutatják.1000 A két építési periódus időrendjére viszont nem tér ki Mordovin.1001 Szintén nagyon különös, és sajnos minden alapot nélkülöz Bóna Istvánnak az a felettébb határozott formában kifejtett véleménye, amely szerint a borsodi sánc 1. periódusa a legkorábbi ispánsági váraink közé tartozik, míg a második, a többi ispánsági várhoz hasonlóan all. század közepén épülhetett.1002 Még különösebb az az állítása, amely szerint a borsodi ásatások korai szakaszában „túl merész” következtetéseimmel Anonymus elbeszélését igyekeztem volna igazolni, és a sánc 1. periódusát a 10. századi kőépülettel, a 2. periódust pedig a 10. század 995 A kutatók szerint közvetve a wroclawi vár korai építésére utal, hogy a sánchoz felhasznált fát legalább néhány évtizeddel a feltételezett építési időnél korábban vágták ki. Vö.: Rzeznik 2000, 483. 996 Wolf 1992, 398, Nováki 1993, 144, Wolf 1996, 244. 997 Mordovin 2016a, 148. 998 Nováki 1993, 133-135, 141-142. 999 Mordovin 2016a, 181. 1000 Wolf 2001a, 129, 2. kép, Wolf 2001b, 186, 10. kép. 1001 Úgy vélem, a szerző önmagával is ellentmondásba keveredett, amikor azt írta, hogy a település élete és a sánc építése egyszerre indult. Vö.: Mordovin 2016a, 183. Ebben az esetben kérdéses, hogy melyik sáncperiódus egyidős a településsel, illetve, hogy van-e és mekkora az időbeli eltérés a két sáncperiódus között? 1002 Bóna 1995,33. végi Bors ispán várával azonosítottam volna.1003 Szeretném leszögezni, hogy sohasem törekedtem erre. Mindazonáltal a vár építésének idejére most, az ásatás lezárultával sincsenek közvetlen adataink. Közvetett bizonyítékaink azonban valószínűvé teszik, hogy a borsodi vár all. század első felében, 1020-1050 között épülhetett. Mindazok a leletek ugyanis, amelyek a várépítést megelőző faluból előkerültek, jelenlegi tudásunk szerint a 10. század utolsó negyedében, csak a 970-80- as évektől találhatók meg együtt. Hamarabb tehát nem pusztulhatott el a település. De sokkal későbbre sem tehetjük a leégését, mert amint azt fentebb említettem, a falu és a vár között vastag, 30-70 cm-es, természetes feltöltődés keletkezett. Ehhez pedig minden képen idő kellett, amelyet a természettudósok 30-70 évre becsülnek. A falu pusztulása és a vár felépítése között tehát legalább ennyi idő telhetett el. Ismeretes viszont az is, hogy a történettudomány Borsod megyét egyöntetűen a legkorábbi, nagy valószínűséggel a Szent István korában keletkezett megyék közé sorolja.1004 Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy a vár belsejében feltárt templom alapozási árkában egy Salamon-denárt leltünk (1063-1074), és hogy a váron kívüli templom körül elhelyezkedő temető első leletei is a 11. század második feléből származnak,1005 joggal feltételezhetjük, hogy a borsodi vár all. század közepén már állt.1006 Semmiféle adattal nem rendelkezünk viszont a sánc átépítésének idejére. Mint fentebb említettem, ezt az átépítést a nyugati sáncátvágásban tudtuk megfigyelni. Bizonyos, hogy az átépítésre azért volt szükség, mert a sánc ezen a szakaszon leégett, az égésnyomok jól látszottak a szelvényünkben. Korhatározó lelet azonban nem került elő erről a területről. III.3. A várbelső épületei 111.3.1. Házak 1. ház (VIII-IX. szelvény, 1988) A két dombot elválasztó, második árokra épült rá. Az árok feltöltése, és ennek következtében a ház is, dél felé megsüllyedt. Mérete: 4x3,5 m. Bontása során először egy nagyjából északnyugat-délkelet irányú kősor, majd egy ezzel tompaszöget bezáró, nagyjából északdéli irányú másik kősor jelentkezett. Ez utóbbi mellett 1003 Bóna 1995, 33. Magam hiába tiltakoztam e nekem tulajdonított állítás ellen. Vö. Wolf 1996, 244. Bóna sem a tiltakozást, sem pedig a hivatkozott cikkeimben ténylegesen leírtakat nem vette figyelembe. Vö.: Bóna 1998, 41-42. 1004 Györfíy 1963, 737, Kristó 1988, 396-397, Zsoldos 2002, 424, Zsoldos 2010, 5. 1005 Ezekről az alábbiakban még részletesen lesz szó. i°°6 Gergely az írott forrásokra támaszkodva úgy vélte, hogy a nyugati országrész várai 1030, a magyar-német viszony megromlása után, de legvalószínűbben 1042-1052, a keleti országrészé pedig a királyság és a hercegség szembenállásának idején, 1048-1074 között épülhettek. E feltevést a várak ásatásai nem igazolták emellett töréneti szempontból is megkérdőjelezhető. Vö.: Zsoldos 2010, 6.
