Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
233 152. kép. A rekeszes sáncszerkezet rekonstrukciója (keleti sáncátvágás, Nováki 1993 nyomán) A nyugati sáncátvágásban a rácsszerkezet alapvetően ugyanazt a képet mutatta, mint a keletiben. Itt 170— 220 cm vastagságban maradt meg. Az alapozás után következett a tényleges várfal, a rekeszes szerkezet építése. Ez a keleti oldalon közvetlenül a rácsszerkezetre került, a nyugati oldalon azonban egy 20^10 cm vastag feltöltés helyezkedett el közöttük (152. kép). Mint említettük, a további sáncmetszetekben nem találtuk meg a rácsszerkezet nyomát. Ahol tehát nem volt szükség alapozásra, ott a rekeszes szerkezetet közvetlenül a járószinten kezdték építeni. Hasonló megfigyelést tettek az abaújvári,958 valamint a Zalaszentiván- Kisfaludi-hegyi sánc ásatása során is.959 A nyugati oldalon a rekeszes szerkezet külső oldala (nyugati sáncátvágás 10-11,3 m) leégett és elpusztult. A tűz 50-70 cm mélységben járta át a sáncot. A ledőlt falat úgy javították meg, hogy 3 méterrel kijjebb egy újabb rekeszsort alakítottak ki. A toldást nem függőlegesre építették, hanem mintegy 70 fokos szögben rendkívül meredek falat hoztak létre, amellyel valószínűleg az előző, leomlott falat kívánták megtámasztani (153. kép). Ezt tekinthetjük a következő építési periódusnak. Ennek azonban csak a nyugati oldalon találtuk meg a nyomát. A nyugati oldalon a kijavított sánc teljes alapszélessége 13 méter volt. 958 Gádor-Nováki 1980, 52, 58. 959 Nováki-Sándorfi 1981, 141. Ez utóbbi vár Árpád-kori eredetével kapcsolatban azonban kételyek merültek föl. Vö.: Mordovin 2016a, 150. További irodalommal. A sánc nyomvonalának kutatása (LI. szelvény) arra mutat, hogy a sánc nem közvetlenül a domb mai déli peremén épült,960 hanem annál valamivel beljebb, északabbra húzódott (154. kép).961 Úgy vélem, ez a vár védhetőségét nem zavarta, mivel a domb eredeti oldala ezen a részen is 3-5 méter magas, csaknem függőleges. Ma a domb teteje itt lankás, dél felé enyhén lejt. Hogy azonban ez természetes, vagy mesterséges eredetű, erre az ásatások nem szolgáltattak adatokat. Felderítése egy jövőbeli kutatás feladata lehet. Elképzelhető, hogy a jelenség öszszefüggésben áll a vár kapujával, esetleg az odavezető úttal. Meglehet azonban az is, hogy azért vált lankássá, mert itt terítették el a lepusztult sánc maradványait.962 A vár mérete így a Nováki Gyula által számítottnál valamivel kisebb lehetett, hossza megközelítőleg 100, szélessége pedig 182 m. Területe pedig így 1,4 hektárt tesz ki. 960 Nováki Gyula úgy véli, a vár a teljes dombtetőre kiterjedt. Nováki- Sárközi-Feld 2007, 35. Ennek azonban ellentmond az LI. szelvényben lelt réteg. A várbelső további területein úgy tapasztaltuk, hogy a sánctetőtől 10-15 méterre a sánc égett, vörös rétege már sehol sem található meg. Ha tehát az LI. szelvényben előkerült, akkor maga a sánc sem lehet túlságosan messze, hacsak nem terítették el a sánc itteni részét a várbelső területén. A fokozatosan elvékonyodó vörös, égett réteg azonban inkább arra mutat, hogy a sánc belső oldalának lecsúszott részét találtuk meg. 961 A 3D-s modellt Arc View 3.1-3 D Analyst rendszerrel készítettük. A témában nyújtott segítségéért Szörényi Gábor Andrásnak tartozom köszönettel. 962 Kétségtelen, hogy a 18. század végén ezen az oldalon jelentek meg az első, várba épített házak. Vö.: BMLT 198/1. A vár 18. századi történetéről az alábbiakban még szó lesz.
