Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
99 arányuk is azokhoz hasonló. Leggyakoribb (3 példány) a rövid vágóélű deltoid forma, ezt követi a hosszú vágóélü (2 darab) típus, és mindössze egy rombusz alakú található közöttük.528 II.7.2. Páncéling A harmadik házban a tetőzet lezuhant gerendái alatt cseréptöredékek és elszenesedett famaradványok között egy összeégett páncéling négy töredékét találtuk meg (12. kép). A töredékek összenyomódtak és korrodeálódtak. A legnagyobb felülete erősen megégett, faszén- és paticstöredékek sültek rá az összepréselődött láncszemekre, amelyekre egy bronzhuzalból csavart spirális is rározsdásodott. A páncéling alatt további két hasonló bronzspirálist találtunk. A páncéling töredékek mérete: 1: 5,4 cm, súlya: 32 gramm; 2:12,3 cm, súlya: 154 gramm; 3:11,7 cm, súlya: 404 gramm; 4: 4,9 cm, súlya: 28 gramm; 5: a legnagyobb töredék hossza: 22,8 cm, súlya: 1702 gramm.529 A kör keresztmetszetű karikák külső átmérője: 10 mm, a huzal vastagsága: 1,5 mm. A páncéling szövésmódját az erősen összerozsdásodott és megégett töredékeken sem szabad szemmel, sem röntgenfelvételeken (85. kép)530 nem lehetett megállapítani. Csak annyi bizonyos, hogy egy karikába további kettő, olykor három másik kapcsolódott. A karikákat nem szegecseléssel, hanem forrasztással zárták össze. A páncéling egy töredékén természettudományos vizsgálatot is végeztünk. Ennek során kitűnt, hogy a vizsgált darab erősen oxidált, szemei ovális alakúak. Hosszabb tengelyük mentén 10 mm, a rövidebb mentén 5 mm hosszúak. Az erős korrózió miatt a páncéling töredéke mára már jórészt vasoxidokat tartalmazó halmazzá alakult. Csupán az egyes láncszemek belső részében fordul elő egy-egy szabálytalan alakú, nem korrodált vasmaradvány. A még ép vasmaradványok citromsavas nitattal nem adtak értékelhető étetési eredményt. A páncélingtöredék még ép vasanyagán végzett elekromikroszondás kémiai analízis tiszta vas összetételt mutatott. A vas összetételében a szén jelenléte nem kizárt, de a mintaelőkészítés (polírozott felület szénnel történt felgőzölése) és a mérés körülményei ennek kimutatását nem teszik lehetővé.531 A 3. házat, amint arról alább még részletesen szó lesz, leletanyaga és a C14-es vizsgálatok eredménye egyaránt a 10. századra keltezi. Éppen ezért az innen előkerült páncéling nemcsak a borsodi település, hanem az egész korszak kiemelkedő jelentősségű, egyedülálló lelete. A 10-11. századi magyar sírokban ugyanis eddig védőfegyverzetnek 528 Hasonló arányokat figyeltek meg például a karosi (vö. Révész 1996b, 169), az ibrányi (vö. Istvánovits 2003, 335) vagy az ikervári (vö.: Kiss 2000, 79) - temetőkben is. 529 HÓM ltsz: 93.8.73. 530 A felvételt Hutai Gábor készítette. Munkáját ezúton is köszönöm. 531 A páncéling vizsgálatát Molnár Ferenc végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 85. kép. Röntgenfelvétel a páncéltöredékről semmi nyomát sem találták. Szembetűnő, hogy a kétélű kardos sírokban sincs a legcsekélyebb jele sem.532 Már Szendrei János és Nagy Géza is feltételezte, hogy a sodronypáncél és a könnyű sisak a magyaroknál is divatban volt. Feltevésüket arra alapozták, hogy páncél jelentésű vért szavunk iráni eredetű, továbbá, hogy sodronypáncél már a népvándorlás korában is előfordult nálunk.533 Bakay Kornél azonban úgy vélte, a vért szó nem bizonyíték a sodronypáncél használatára, mert a szó eredeti jelentését nem ismerjük. Lehetséges, hogy miként a kard szavunk, amely ugyancsak iráni eredetű, eredetileg mást jelentett. Valószínűnek tartotta, hogy a magyarság vastag bőrből készült vértet és a könnyű bőrrel beborított fapajzsot használt a 10. században.534 Bakay vélekedését egészen a közelmúltig a legtöbb kutató osztotta.535 Felmerült azonban az is, hogy a honfoglalók bár ismerték a láncpáncélt, halottaikkal mégsem temették el.536 Ennek a véleménynek adott hangot B. Szabó János is, amikor megállapította, annak ellenére, hogy védőfegyverek nem szerepelnek a honfoglaló magyarok temetkezési mellékletei között, nem lenne szabad eleve kizárni ezek használatának lehetőségét az előkelők és kíséretük körében.537 Kovács László Bölcs Leó munkájának azon részét vette tüzetes vizsgálat alá, amely egyedüli írott forrásként említi a magyarok páncélját. E forráshelynek többféle értelmezése ismeretes, de a kutatók általában elfogadták a „bőrpáncél” fordítást. Kovács László azonban megállapította, hogy Bölcs Leó a lorikion kifejezést használta, amely sohasem bőrpáncélt, hanem mindig is gyürüspáncélt jelentett.538 * * A törköknek, avaroknak, hu532 Bakay 1965, 22. 533 Szendrey 1896, 27, Nagy 1896, 346. 534 Bakay 1965, 22, 11. jegyzet 535 Kovács 1975, 525, Révész 1996a, 47. 536 Pálóczi Horváth 1969, 118. 537 B. Szabó 2001, 80-81. 538 Kovács 2002, 316-317. Veszprémy László úgy vélte, az Árpád-kori latinságban „lorica” alatt bőrpáncélt is érthettek.Vö.: Veszpémy 1995, 5.
