Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
179 Csont Db átlag min.max. diaph. m.10 13,8 10 23 dist. sz.13 26,1 24 28 dist. m.14 19,7 16 22 Astragalus hossz 11 29,4 25,5 33 szélesség 12 19,9 18 23 mélység 11 16,2 14 18 Calcaneus hossz 4 66,2 61 69 szélesség 6 21,3 18 24 mélység 6 25,2 24 26 Metatarsus prox. sz.3 20 18 21 prox. m.3 20 18 21 diaph. sz.1 15 diaph. m.1 10 dist. sz.2 25 25 25 dist. m. 2 15 15 15 Phalangis I.hossz 3 32 30,5 34,5 prox. sz.3 11,4 11 12 prox. m.3 13,5 13 14 diaph. sz.3 8,7 8 10 diaph. m.3 7,5 7 8 dist. sz. 3 10 9 11,5 dist. m. 3 9,2 8,5 10 Phalangis II.hossz 1 27 prox. sz.1 20 prox. m.1 20,5 diaph. sz.1 16,5 diaph. m.1 13 dist. sz. 1 19,5 dist. m. 1 18 1 radius, 11 astragalus és 4 calcaneus hosszúságméretéből lehetett marmagasságot számítani (20. táblázat).851 A marmagasságok átlagértéke 68,9 cm. 20. táblázat. Edelény-Borsodiföldvár Juhmarmagasság értékei db átlag mm min. - max. Marmag. átlag cm min. - max. Radius 1 148 59,4 Astragalus 11 29,4 25,5-33 66,5 57,8-74,8 Calcaneus 4 66,3 61-69 75,5 69,5-78,6 A fogazat statusa és a hosszúcsont-epiphysisek csontosodási fázisai alapján a juhcsontok abszolút többsége kifejlett („felnőtt, teljesen kifejlett” adultus) egyedé volt. Van egy idős („érett korú”, maturus) egyed is. Nagy számban fordulnak elő a fiatalabb egyedek: 58 a fiatal (juvenilis), 11 az 1 évnél fiatalabb („fejletlen” infantilis), 7 a kifejlődés, „ivarérés” előtti (subadultus) és 1 újszülött (neonatus) életkorú egyed. II.15.2.3.2.1. Patológia Fogazat - hullámos fogkopás (6. ház, vár településréteg), rendellenes fognövés (1,8. ház). 11.15.2.3.3. Kecske - 12 db Borsod falu 3 db: 1 db (3. ház), 2 db (6. ház), ispánsági vár időszakában 9 db: 1 db (1. kern. VIII. sz.), 8 db (vár településrétege). 3 szarvcsap (kicsi szablya alakú), ágyékcsigolya, 2 humerus, radius/ulna, 2 metatarsus, 2 ph.I. Egy szarvcsap méreteit lehetett lemérni: nagy átmérő 35,5 mm; kis átmérő 23 mm; bázis körméret 94 mm. Egy metacarpus (128,5 mm) hosszméretéből lehetett marmagasságot számítani: 73,9 cm, nagy testméretű állat.852 11.15.2.3.4. Sertés - 1528 db A szarvasmarha után a második leggyakrabban előforduló házi emlősfaj, a háziemlős-maradványok 15,8%a. A sertéscsontok megoszlása: Borsod falu 868 db (56,80 %), az ispánsági vár időszaka 660 db (43,20%). A sertéscsontok anatómiai megoszlása aszimmetrikus (41. táblázat). Legnagyobb mennyiségben a fej csontjai (545 db) fordulnak elő, ezt követik a mellső (403 db), a hátsó végtag (307 db), majd a törzs csontjai (248 db), és elenyésző arányban az ujjpercek (25 db) száma. A fej csontjai közül legtöbb a mandibula (225 db), az agykoponya (101 db) és az arckoponya (103 db) mennyisége közel azonos. A koponyákat hosszában és több síkban keresztben is széthasították. Az izolált fogak relatíve nagy számát (106 db) ez magyarázza. A sertéskoponyák a vaddisznókoponyák „kicsinyített” másai. A törzs csontjainak több mint a felét a bordák adják (170 db). Csigolyák előfordulása: nyak - 14 db, hát - 43 db és ágyékcsigolya - 16 db. A sacrum hiányzik. A mellső végtag csontmegoszlása: scapula 133 db, humerus 104 db. A radius/ulna mennyisége közel azonos (68/65 db), amelyet részben az összetartozó, részben a különálló csontok adnak. A hátsó végtag csontjai közül legtöbb a tibia (136 db), csak harmada a pelvis (49 db) és a femur (46 db) mennyisége. A metacarpus és a metatarsus száma közel azonos (29 db és 23 db), és 7 db a metapodiumok száma. Az összes hosszúcsont töredékes állapotban került elő, hosszúságméretet nem lehetett mérni rajtuk. A csontok méreteit a 21. táblázat mutatja. 852 851Teichert 1975. Schramm 1967.
