Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
96 Kisebb-nagyobb vasszögek további öt házból is napvilágot láttak. A 3. házban 1 darabot (26. tábla 4),468 a 6. házban egy darabot (56. tábla l),469a 8. házban 2 darabot (66. tábla 1-2),470 a 10. házban 1 darabot (26. tábla 7)471 és a 11. házban 7 darabot (26. tábla 3, 6, 9-11) leltünk.472 Hosszúságuk 14,8 és 5,6 cm között változott. Fejük babapiskóta, kúpos, valamint háromszög alkú volt. Csak a 8. házban lehetett megfigyelni, hogy a szögek az iszkábaszögekkel együtt a bejárat környékéről kerültek elő. Csiholóvasat a 14. házban találtunk (79. tábla 9).473 Az erősen korrodeált, töredékes példány eredetileg lant alakú lehetett. A csiholó meglehetősen gyakori lelete a 10. századi temetőknek. Túlnyomó többségében férfisírokból kerül elő, de elvétve női, illetve gyermeksírokban is megtalálható. Két alaptípusa ismert, a lant, illetve a háromszög vagy csepp alakú. A lant alakú azonban jóval gyakoribb, mint a háromszög alakú.474 All. házban egy kis méretű kulcs is napvilágot látott. A kulcs füle tömör, rombusz alakú, a rombusz három csúcsán egy-egy gömbbel. Szára ugyancsak tömör, a taréj felé keskenyedik, kissé túlnyúlik azon. A taréj téglalap alakú, tagolatlan. Hossza: 5,5 cm, a fül legnagyobb szélessége: 4 cm (79. tábla l).475 A magyarországi zár- és kulcsleletek tipologizálását máig ható érvénnyel Temesváry Ferenc végezte el.476 A tárgytípust részletesebben csak a 12. századtól vizsgálta, de feltételezte, hogy fémzárakkal és -kulcsokkal a korábbi időszakokban is számolhatunk. Véleménye szerint a tömör, egy darabból kovácsolt típusok megelőzik az üreges, lemezes kulcsokat. Megállapította, hogy a rombusz, azaz dűlény alakú fül a 13. század második felében vált jellemzővé, bár közismert, hogy egy-egy forma sokszor több évszázados kihagyás után újra és újra megjelenik.477 All. házat az előkerült leletek és a C14-es vizsgálatok eredményei egyaránt a 10. századra keltezik. Nem kétséges tehát, hogy az itt lelt kulcsot is erre a korra datálhatjuk478 A borsodi példa azt bizonyitja, hogy fémzárak és -kulcsok már a 10. században is lehettek, ha idáig nem is kerültek elő nagy számban. Ezt bizonyítja 468 HÓM ltsz: 93.8.87. 469 HÓM ltsz: 96.1.1112. 470 HÓM leltározatlan. 471 HÓM ltsz: 93.10.16. 472 HÓM ltsz: 93.13.30-34. 473 HÓM ltsz: 92.20.3. 474 Kiss 2000, 80, M. Nepper 2002, 106, 220, 358, Istvánovits 2003, 325, Révész 2008,427. 475 HÓM ltsz: 93.13.36. 476 Temesváry 1960. 477 Temesváry 1960, 192, 199-201. 478 A borsodihoz hasonló, kis méretű, rombusz alakú füllel és tagolatlan taréjjal ellátott kulcsok láttak napvilágot Kána faluban, de 12- 13. századra keltezhető leletek között. Vő.: Terei-Horváth 2007b, 154-156. A 10 cm alatti példányokat ládazárakhoz tartozónak vélik a szerzők. a tiszajenő-kecskésparti temető egyik sírjából előkerült T alakú kulcs is.479 Meglehet, hogy a rombusz alakú fülforma nemcsak a 13. században, hanem ebben az időben is használatos volt. Nagy méretű, felül négyzet, alul kör átmetszetü vastárgy került elő a 8. házból, amelynek rendeltetése bizonytalan (117. tábla 2).480 Hossza: 15,6 cm, átmérője: 1.2 cm. Vaskarika a 3. házból (79. tábla 6),481 továbbá különféle vasalástöredékek láttak napvilágot a 2. (79. tábla 2),482 a 3. (35. tábla 1-2),483 a 4. (35. tábla 4),484 a 9., a 10. (35. tábla 3 )485 és a 11. házból (28. tábla 3) is.486 Az 5. házban két vasbucát leltünk. Felületükre gabonamagvak égtek rá. Méretük: 10,5x44,x6, illetve 13,5x10x5 cm.487 11.6.6. Fenőkövek A falu területéről több fenőkő is napvilágot látott. A 2. házban egy homokkőből készült háromszög alakúra kopott, háromszög átmetszetü, törött példány került elő. Hossza: 9 cm, szélessége: 3 cm (30. tábla l).488 A 3. házban egy ugyancsak homokkőből készült ép és egy töredékes, ovális formájú és átmetszetü darabot leltünk. Mindkettő kopott. Az egyik hossza: 8,4, szélessége: 3,5 cm (30. tábla 3).489 A másik hossza: 10,7 cm, szélessége: 3 cm (30. tábla 4).490 A4, házban szintén homokkőből készült, ovális formájú és átmetszetü, erősen kopott, töredékes fenőkövet találtunk (30. tábla 5). Törött végéhez közel apró lyuk található, amely azonban nem fúrta át teljesen a követ. Hossza: 5,4 cm, szélessége: 1,2 cm.491 A 9. házban lekerekített sarkú, téglalap alakú, téglalap átmetszetű, töredékes darabot leltünk (65. tábla 7). Hossza: 6.2 cm, szélességed,5 cm.492 Szórványként került elő egy további, téglalap alakú és átmetszetü, kopott, töredékes példány is (30. tábla 2). Hossza: 3,9 cm, szélessége: 2.2 cm.493 Minden bizonnyal a településhez kapcsolható a sáncból napvilágot látott erősen kopott, töredékes darab is. Hossza: 3,4 cm, szélessége: 3 cm (97. tábla 7). A fenőkövek alapanyaga homokkő, amelynek eredetét nehéz meghatározni. Klasszikus homokkő Borsod közvetlen közelében nem található, de kevés és más jel-479 Mesterházy 1983a, 157, skk. A szerző úgy véli, a kulcs használata rávilágít a 10-11. századi faépítészetünkre is. 480 HÓM leltározatlan. 481 HÓM ltsz: 93.8.78. 482 HÓM ltsz: 92.26.2. 483 HÓM ltsz: 93.2.13-14. 484 HÓM ltsz: 93.9.29. 485 HÓM ltsz: 93.8.82. 486 HÓM ltsz: 93.12.44. 487 HÓM ltsz: 96.1.99. A vasbucák elemzését lásd alább, Molnár Ferenc írásában. 488 HÓM ltsz: 92.26.40. 489 HÓM ltsz: 93.8.54. 490 HÓM ltsz: 93.8.43. 491 HÓM ltsz: 93.3.9. 492 HÓM leltározatlan. 493 HÓM ltsz: 92.34.6.
