Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

II. Az ispáni várat megelőző falu

42 50. kép. Bordásnyakú palack 51. kép. Palack a borsodi kerámiaanyagból el.171 Hasonló formájú a kryloszi temetőből előkerült pél­dány is, bár ez valamivel nagyobb méretű.172 A borsodi leletek között napvilágot látott egy nagy méretű palack/kanna is (85. tábla), amelyhez hasonlót a hazai közölt leletek között nem találtam.173 A palackok a korszak magyar leletanyagában ritkák,174 és amint a fenti néhány darab alapján is látszik, formáju­kat tekintve igen különbözőek. Általában a 8-9. századi avar-szláv kerámiaművesség hagyatékának tartják őket.175 11.3.1.6. Fedők Edényeink egy részének peremén fedőhoronyszerű mélyedés található, noha cserépfedőt mindezideig nem ismerünk a 10. századból.176 A borsodi leletek között azonban két olyan tárgyra is bukkantunk, amelyet nagy valószínűséggel fedőnek tarthatunk (52-53. kép). Olyan hengeres nyakú edényekhez tartozhattak, amelyeknek szájába pontosan illeszkedtek, karimájuk mélyen bele­nyúlhatott az edény nyakába.177 E két tárgy fedőként való értelmezési lehetőségére a népi fazekasságból jól ismert, folyadéktárolásra használt, hengeres nyakú kanták és a szervesen hozzájuk tartozó fedők hívták fel a figyelme­met.178 Formáját tekintve kantának tarthatjuk a fentebb bemutatott edényt is, amelynek szájába éppen beleillik a kisebbik fedőnk (54. kép). S bár a szaltovói kultúra, valamint volgai bolgár terü­leten több fedőtípus is elterjedt,179 a borsodiakhoz hason­ló darabokat a közölt anyagban nem találtam. 11.3.1.7. Köpülőedény A tej feldolgozására használhatták a borsodi kerámia­együttes egy további darabját is. Nagy valószínűséggel vajköpülő lehetett az a megközelítőleg 40 cm magas, hengeres testű edény, amely egyedülálló az itteni leletek között (55. kép). A köpülőedény hazai párhuzamai az ör­ménykúti településfeltáráson láttak napvilágot.180 S mint 171 Török 1962, XCVI. tábla, Szigeti-Szilágyi 2013, 863, 2. tábla 1. 172 Kvassay 1982, 24, Kvassay 2013, 504, Pasternak 1937, 140, CXXXVI. tábla 1. 173 Formáját és méretét tekintve edényünkhöz igen hasonlóak a szal­tovói kultúra két, illetve három füllel ellátott kannái. Vö.: Flerov 1990, 121-122, 4. tábla 1-2, 5. tábla 1, 4, Krasil’nikov 1990, 208, 17. tábla 1,18. tábla 2. A borsodi példányról nem lehet eldönteni, hogy palack, vagy esetleg füles kanna volt-e, mivel éppen azokon a részeken töredékes, ahol a szaltovói darabok füle helyezkedik el. Annyi azonban bizonyos, hogy a hasonló edények a szaltovói kul­túrában is ritkák, a leletanyagnak megközelítőleg 1%-át teszik ki. 174 Egy újabb, bordásnyakú példányuk Seregélyes-Réti-földek lelőhe­lyen látott napvilágot. Pokrovenszki 2015, 49, 7. tábla 1. 175 Takács 1997b, 208, Takács 2000, 7-10. További irodalommal 176 Parádi 1958, 157. 177 A 10. tábla 1. tárgyát korábban olajmécsesnek véltem. Vö.: Wolf 1992, 419, 25. kép. Hasonló formájú mécsest azonban idáig nem sikerült találnom. Ettől függetlenül ezt a funkciót sem zárhatjuk ki egészen. 178 Igaz-Kresz 1965, 110-111. 179 Pletnyeva 1959, 14. kép 15-20. 180 Herold 2004, 18,44.

Next

/
Thumbnails
Contents