Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
39 44. kép. Táltípusok Borsodon Jelenlegi ismereteink szerint hazánkban ez a forma a 10-11. században is használatban maradt.154 A behúzott peremű tálak eredetét és időrendjét illetően egyelőre csekély támpontot nyújtanak a távolabbi területekről előkerült analógiák is. Egy, a borsodihoz hasonló, Alsó- Ausztria területén lelt darabot 9-10. századi szláv kerámiának határoztak meg.155 Ugyanezt a típust Bulgária területén 8-9. századi bolgár, Romániában 9-10. századi, esetleg all. század elején is továbbélő helyi kerámiának, Oroszországban, a szaltovói kultúra területén 8-10. századi készítménynek tartják.156 12. századi helyi kerámiának vélik a táltípus Belgrádban előkerült példányait.157 S ugyancsak a 12. századra datálják a Berlin-Spandauban lelt darabokat, amelyeknek formá154 Takács 1997b, 208, Bálint 2003, 336. 155 Cech 1991, 60, 8. kép 156 Doncseva-Petkova 1977, II. típus. XXIX. t. 339, 340, 96, §tefan- Bamea-Com$a-Com§a 1967, 136, 77. kép 3. 157 Bikiny 1994, 16. tábla 7. ját az Elba-Saale vidékről, illetve Csehországból származtatják.158 A behúzott peremű tálakról tehát egyelőre csak azt mondhatjuk, hogy éppúgy, mint a fazékformák, széles körben elterjedtek, általánosan ismertek voltak. S bár a forma hosszú időn keresztül, szinte változtatás nélkül élt, egy-egy lelőhelyen a kerámialeleteknek csak igen kis százalékát teszi ki, azaz a mindennapi életben ritkán használhatták. Mint emlitettük, a 10-11. századi telep- és sírleletek között valamivel gyakoribb a kónikus, virágcserép alakú tál. A típus egy-egy képviselőjét megtalálhatjuk a Kárpát-medence 8-9. századi leletei között is.159 Az Árpád-kor későbbi szakaszaiban való továbbélésére azonban jelenleg nincs adatunk. 158 Müller-Müller-Muci-Nekuda 1993, 57. tábla 1-2, 60. tábla 3, 68, 5, 105. t. 12, 69, 72. 159 Szőke 1992b, 264-265, 39. tábla, 10/3. objektum.
