Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
IV. A borsodi ispánsági vár templomai
318 pus.1592 A magyarországi régészeti anyagban való első feltűnésük - a történeti adatokat figyelembe véve - minden bizonnyal a besenyők megtelepedéséhez köthető.1593 E kengyeltípus 12-13. századi széles, gyakran bordázott talpalójú változatai megtalálhatók a kun leletek között is.1594 Ilyen, széles talpalójú, szárain bevésett vonalakkal, ebben ezüst berakással díszített kengyelt találtak a csengelei kun sírban is.1595 Esetünkben azonban, noha a talpaló szélességét nem állapíthatjuk meg, mivel kengyelünk éppen az indításánál tört el, nem gondolhatunk ilyen kései időpontra. A kengyellel együtt lelt Salamon-denár ugyanis egyértelműen all. század végére keltezi a darabot. De 11. századi, besenyő emléknek tekintik a kengyelünkkel formailag teljesen egyező, a moldvai Vitanestiben lelt példányt, amelynek szárán a borsodihoz hasonlóan rézdrót berakások találhatók,1596 valamint a Kijev melletti Rassaviban napvilágot látott darabot is.1597 11-12. századra keltezett berakásos kengyel került elő egy Kazanytól délre elhelyezkedő telepről, Szemenovszkojéről.1598 4 rézdrót berakásos kengyel látott napvilágot a Kalinyingrádi-félszigeten, Klintzovka faluban a 15. sírban. A sírt a benne található pénzek all. század elejére keltezik. Formára a borsodihoz igen hasonló, de berakás nélküli kengyel került elő a 27. sírból is, amelyet ugyancsak all. századra kelteztek. Magát a temetőt pedig olyan katonai kíséret temetőjének határozták meg, amely keleten és nyugaton egyaránt előfordul.1599 Vállába kovácsolt fülű, rézdrót berakásos kengyel látott napvilágot Szmolensz környékén, Borogyinszkoje gorodiscsében. A borsodival rokon darabot all. század végétől a 14. század elejéig keltezik a kíséretében előkerült leletek.1600 A bulgáriai temetőkből és telepekről 7 hasonló kengyel ismert, használati idejük a 10-12. század közé tehető.1601 1552 Fedőrev-Davidov 1966, 1. kép DII, DHL típus 12-13, 15-16. Ezeknek a kengyeleknek az analógiái a dél-oroszországi gorodiscsékben találhatók meg, a mongolok előtti időszakban, a 12. században, a 13. század elején. A szerző szerint nem korábbiak, mint a 12. század, mivel nincsenek Sarkéiban. Kirpicsnyikov 1973, 45, VII. típus, 50, IXa típus, 53, 29. kép, 11-13. századra keltezve. Pletnyeva 1973, 15-18. A szerző a 12. század első felére datálta, és a fekete süvegesek emlékanyagához kötötte a típust. Pletnyeva 1981, 72. kép 43. 11-12. századra keltezve. 11-12. századi fekete süveges anyagnak tartja e kengyeltípust Tolocsko is. Vö.: Tolocsko 1999, 101, 23. kép, 102, 24. 1593 Hatházi 1990, 46, Hatházi 1996, 229. További irodalommal. 1594 Hatházi 1990, 46, Hatházi 1996, 229, Horváth 2003, 378. 1595 Horváth 2001, 175, 176-177. 1596 Leahu-Trohani 1978, 538, 3. kép, Ionita 2005, 98, 20. kép 7. 1597 Nagrodzka-Majchrzyk 1985, 13. kép, 1. Horváth Ferenc úgy véli, hogy bár a csengelei kengyelen is feltűnnek, az egymás mellé párhuzamosan vésett vonalak elsősorban nem a kun, hanem a besenyő, illetve fekete süveges emlékanyagra jellemzőek. Horváth 2001, 180. 1598 Rudenko 2001, 92, 6. ábra I. 3, 14. ábra 12. 1599 Kulakov 1999, 221-222, 11. kép 224-225, 14. kép. Vö.: Kulakov 1990, XLIII. Т.74-75. 1600 Szedov 1960, 113, 57. kép 11. 1601 Jotov 2004, 158. 8. típus, b. Harkovo, 10-11. századi temető (kát. 802, LXXVII. tábla), Djadovo, Sztarozagoroszko, 11-12. századi telep (kat.803, LXXVII. tábla), Grozdevo, Vamenszko, 10-11. szá-A hazai leletanyagban a borsodihoz formáját tekintve a veresegyház-ivacsi telepen lelt kengyel áll legközelebb.1602 11. századi besenyő emlékanyagba sorolható, vállába kovácsolt fülű kengyel látott napvilágot Kajdacs-Rókadombon is.1603 Besenyő leleteknek tartja Hatházi Gábor az alapi, a kölesdi, a tinódi, a felsőtöbörzsöki, és az erdőtelki kengyeleket is, ezek formája azonban némiképp eltér a borsodiétól.1604 Igen hasonló viszont a borsodihoz egy hazai gyűjteményünkben őrzött, de nem a Kárpát-medencéből származó példány, az osztrogozsszki kengyel. A tárgy olyan vidékről került elő, amely a 10- 11. században a besenyők szállásterületéhez tartozott.1605 A másik tárgy egy csukló nélküli, merev szájvasú, úgynevezett rúdzabla (48. tábla 8). A zabla szórványként került elő a vár északnyugati részén, a sánc legalsó rétegében (XLIX. szelvény). A típus kialakulása a 10-11. századra tehető, elterjedését egyértelműen a besenyőkhöz, úzokhoz, illetve a fekete süveges csoporthoz kötötte az orosz kutatás.1606 Csukló nélküli zabla került elő a Kazanytól délre elhelyezkedő, Szemeneovszkoje nevű településről. A leletet a 11—12. századra datálták.1607 A lengyelországi darabokat all. századra keltezték.1608 A bulgáriai temetőkből és telepekről 5 példány ismert, zadi temető (kát. 804, 95 kép, LXXVII. tábla), Krivnya, Razgradszko, szórvány? (kát. 805), Pernyik 7-12. századi temető (kát. 806, LXXVII. tábla), Északnyugat-Bulgária, ismeretlen körülmények közül (95. kép, LXXVII. tábla 158). Más szerzőkkel (Pletnyeva, Presizna) szemben, akik a késői nomádokra (besenyők, űzök, kunok) jellemzőnek tartották és a 11. századra keltezték ezt a kengyelfajtát, Jotov úgy vélekedik, hogy a bulgáriai anyag kronológiai és tipológiai vizsgálatából csak azt lehet megállapítani biztosan, mikor jelent meg és kezdett elterjedni a Dunától délre ez a típus. 1602 Mesterházy 1983, 155, 22. kép. Az ásató a bánkútihoz és az erdőtelkihez hasonlította a kengyelt. Ezek, illetve az oroszföldi párhuzamokhoz alapján 12-13. századinak határozta meg. Az újabb kutatások fényében azonban valószínű, hogy a veresegyházi példány is korábbi. Az erdőtelki kengyel korhatározása, és etnikumhoz kötése egyébként is vitatott. Valójában nem hasonlít sem a borsodira, sem a veresegyházira. Vö.: Nagy 1970, 136-137, Fodor 1976, 259-260. 1603 Odor 1999, 155-156. 1604 Hatházi 1996, 229. 1605 Ennek ellenére a leletet a kunokhoz kapcsolta Fodor István, azon az alapon, hogy oroszországi párhuzamait a 12-13. századra keltezték. Vő.: Fodor 1976, 259. A tárgytípus kronológiájának finomítása azonban lehetővé tette ennek az ellentmondásnak a feloldását is. Vö.: Hatházi 1990, 46, 1996, 229. További irodalommal. 1606 Pletnyeva 1958, 162, 1973, 15-23, 3. tábla 3. Fedorov-Davidov 1966, 18, 20, 2. kép. VI típus: 47 példányt ismertet. Nézete szerint már a 12. században is előfordul, de elsősorban a 12. század végén, 13. század elején használatos. Mivel Sarkelben nem találtak ilyen típust, felteszi, hogy all. században kevésbé terjedt el. Kirpicsnyikov 1973, 17-18, 4. kép. VI. típus: 32 példány ismert, ebből huszonnyolcat a 10-11. századra, kettőt all. századra, és kettőt a 12-13. századra lehet keltezni. A 10-11. századi példányokat a besenyőkkel, és az úzokkal hozta kapcsolatba. 10-11. századi besenyő leletnek tartja a Novomihajlovkaból előkerült darabot, magát a típust pedig 11-12. századi fekete süveges anyagként mutatja be Tolocsko. Tolocsko 1999, 102, 24. kép 69, 16. kép 8. 1607 Rudenko 2001, 92, 14. kép 18, 6. ábra I. 3. 1608 Nadolski 1954, 88, 214, XL. tábla 4. III. típus. Lutomiersk, pow. Lask temető, 1. sír.
