Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)

IV. A borsodi ispánsági vár templomai

286 IV.4.3. Kés A 74. sírban a 40-45 éves férfi bal alsó lábszára mellett egy nagy méretű nyéllapos vaskés helyezkedett el. A kés nyelét és pengéjét egyben kovácsolták ki. A nyél téglalap átmetszetű, végét ellapítottak és visszahajlították. Az így keletkezett lyukba egy vaskarikát fűztek. A penge három­szög átmetszetű, háta és éle egyenes, hegyét a háta felé felhúzták. Hossza: 16,1 cm, penge hossza: 8,4 cm, penge szélessége: 1 cm, nyél szélessége a pengénél: 1 cm, vé­génél: 8 mm (114. tábla 11). IV.4.4. Sírkövek A temető területéről másodlagos helyzetből két, dur­ván megmunkált kőlapot is begyűjtöttünk. Az egyik tég­lalap alakú, 100x75 cm nagyságú, valószínűleg törött. A másik ugyancsak téglalap alakú, 150x70 cm nagyságú. Jobb felső részét ívesre faragták, jobb alsó sarka lekere­kített, bal oldala egyenes (182. kép). Anyaguk fehérrel erezett szürke mészkő, úgynevezett „meszesi” kő. Lelő­helye Szendrőlád határában, Borsodtól mintegy 10 kilo­méteres távolságba található.1375 182. kép. Sírkő az Árpád-kori temetőből IV.4.5. Szórványleletek A temető területéről, mint már említettük, kora Ár­pád-kori cseréptöredékek, és vasszögek kerültek elő. Ezen kívül néhány koporsószög, koporsóvasalás, csiho­ló, birkanyíró olló (119. tábla 1—7), valamint egy II. Béla király (1131-1141) által veretett dénár (CNH II. 59, MKU 50) látott napvilágot (183. kép).1376 A templom omladékain egy nagy méretű, nyéllapos vaskést leltünk. A kés nyele és foka egy vonalba esik. Pengéje 0,5 cm-rel szélesebb, mint a nyele. A penge vé­génél a feltehetően fa nyélborítást egy, a kés háta felé lejtő hornyolt rézlemez zárja le. A nyél lefelé enyhén kiszélesedik, alján egy pajzs alakú rézveret található. A nyélborítást négy hengeres rézszegeccsel erősítették 1375 Lővei 2005, 80. 1376 Az érem meghatározásáért Tóth Csabának tartozom köszönettel. 183. kép. A temető területéről szórványként előkerült. II. Béla (1131-1141) által veretett dénár fel, amelyből kettő elveszett. Az ötödik szegecs a hor­nyolt rézlemezt rögzítette a penge és a nyél találkozá­sánál. A kés 20,7 cm hosszú, hegye letörött. A penge szélessége: 1,4 cm, hossza: 10 cm, a nyél szélessége: 1,4-1,6 cm, hossza: 10,5 cm (177. kép). Az 1926-os ásatás során 9 S-végű karika, valamint egy zabla kúp alakú tengelye látott napvilágot.1377 1V.5. IDŐREND Mint láttuk, a leletek nagy többsége S-végű karika. Az ékszertípus keltezési nehézségei közismertek, ennek ellenére azonban méretükben, huzalvastagságukban és talán még viselési módjukban is bizonyos tendenciák megfigyelhetők.1378 A nyitott hajkarikákról korábban egyértelműen úgy vélekedett a kutatás, hogy azok az S-végű változat meg­jelenésével eltűntek a viseletből.1379 A közelmúltban azonban több olyan sír is napvilágot látott, amelyben együtt került elő a kétféle típus. Ez azt bizonyítja, hogy legalábbis egy ideig párhuzamosan használták őket. A jelenség okát Szőke B. Miklós és Vándor László ab­ban látta, hogy a nyitott karikák funkciója megváltozott. Szerintük a nagy méretű darabok használata all. század elején valóban megszűnt, kialakult viszont egy kisebb, több esetben körteformájú változatuk, amelynek viselési módja és rendeltetése is eltért a korábbiaktól. Ez utóbbi­ak a 11. század folyamán végig szerves részét képezték a viseletnek.1380 Elképzelésüknek azonban ellentmondani látszanak a legújabb eredmények. A borsodi leletekhez hasonlóan más lelőhelyeken is napvilágot láttak a ko­rábbiakkal azonos méretű, formájú és rendeltetésű nyi-1377 A leletek elvesztek, csak Leszih leírásból ismerjük őket: „A hajka­rikák közül 2 nagyobb, 3 kisebb, 1 kisebb aránylag nagyon vastag, 1 törött, 2 nagyobbnak csak a karikája van meg. Az épen megma­radtaknái a karika egyik vége csak úgy hajlik vissza és csavarodik innét előre ~ alakban, mint az e korból igen nagy számban ismert hajgyűrükön látjuk.” Leszih 1927, 86. 1378 Mesterházy 1965, 102-107, Giesler 1981, 104-109, 156, 53. tábla, Bóna 1978, 136-139, Szabó 1985, 40-41, Szőke-Vándor 1987, 54-59, 79, Horváth 2016, 67-81,102. 1379 Szőke 1962, 35. 1380 Szőke-Vándor 1987, 53-54.

Next

/
Thumbnails
Contents