Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
266 Borsod falu, attól a pillanattól kezdve, hogy az oklevelekben elénk tűnik, Edelénnyel és Sáppal együtt egy birtoktestet alkotott. Ezek közül Sáp korábban borsodi várföld volt,1273 Borsoddal való összekapcsolódása talán ide vezethető vissza. Edelény pedig a Borsodot és Sápot megkaparintó Edelényi család birtoka lehetett. Feltehető, hogy a három település sorsa e család révén forrt össze évszázadokra. Nincs adatunk arról, hogy Borsod mikor került újra királyi kézbe. Tény azonban, hogy 1351-ben I. Lajos király megerősíti anyja, Erzsébet királyné adományát, amelylyel a saját királynéi falvait, Edelynt, Borsadot és Saapot ipsorum in possessionibus suis Saap et Borsad existentes, qui causa molendi [...] molendinum ipsius magistri Dok accedere vellent, libitu eundi et accedendi ac suas fruges inibi deferendi habeant facultatem, nec ipsi et ipsorum heredes, vel ad ipsos pertinentes a tali proposito prohibere valeant jobagiones ipsorum praenotatos. Assumpsit etiam coram nobis idem magister Alexander pro se et pro dicto Johanne fratre suo, quod universa pecora et pecudes [... ] dicti magistri Dok et ad ipsum pertinentium una cum grege hospitum eiusdem villae Borsad in locis pascuis eiusdem villae absque contradictione aliquali [...] possent et [...] Insuper obligavit se idem magister Alexander et praefatum Johannem fratrem suum ac heredes ipsorum praefatum magistrum Dok et ipsius posteritates ab omnibus ratione dictorum locorum sessionalium, molendini et terrarum arabilium processu temporis impetere nitentibus defendere et expedire laboribus ipsorum propriis et expensis. Metae autem, quibus ipsa particula terrae ab aliis terris, ut praemissum est, distinguitur et separatur, prout dictae partes nobis retulerunt, hoc ordine exprimuntur. Quod prima meta incipit a plaga occidentali juxta rivulum Balahtpataka superius viam, quae de ipsa villa Borsad ducit in villam Laad (?) ubi est una meta terrea, a qua versus plagam orientalem in eodem patak (?) transeundo venit ad duas metas terreas dictas possessiones Borsad et Balaht ab invicem separantes et ab hiis versus plagam meridionalem girando venit ad quoddam promontorium, in cuius latere sunt iterato duae meteae terreae, a quibus directe ad eundem montem ascendendo, in declivitate ipsius montis sunt tres metae, duae terreae et tertia lapidea, et ab eisdem iterato versus plagam occidentalem declinando transit per metas terreas continuas et descendit in quandam parvam vallem, ubi juxta quandam semitam est una meta terrea, a qua versus plagam septentrionalem girando jungit aliam metam terream juxta eandem semitam positam et abhinc iterato versus partem occidentalem reflectendo et per longitudinem unius jugeris terrae arabilis transeundo jungit unam metam terream, de qua directe eundo [...] itur ad primam metam, unde inceperat, et ibi terminatur. In cuius rei testimonium, stabilitatemque perpetuam praesentes nostras literas literas (!) privilegiales concessimus sigilli nostri munimine roboratas, praesentibus tamen Nicolao praeposito, Nicolao lectore, Martino cantore, Johanne custode, dominis Emerico de Wyvar, Petro de Zemlen, David de Zabouch, Johanne de Patha, Petro de Heves, Johanne de Borsad archidiaconis et aliis multis, anno Domini millesimo trecentesimo tricesimo quarto, regnante Karolo illustri rege Hungáriáé, Chanadino Strigoniensi, ... Colocensi archiepiscopis et domino nostro venerabili in Christo patre, domino Nicolao Dei et apostolica gratia episcopo Agriensi existentibus.” 1273 Györfíy 1963, 762. minden tartozékaival és haszonvételükkel, malmokkal vagy malomhelyekkel a klarisszák Szűz Mária tiszteletére felszentelt óbudai monostorának adta.1274 Az adományozásból ismét pereskedés támadt, amelynek lefolyásáról 1357-ből, és 1363-ból maradtak ránk iratok.1275 A település 15. századi életét sűrű homály fedi, egyetlen írásos forrásunk sem emlékezik meg róla. 16. századi története viszont annál mozgalmasabb.1276 A század második felében Borsod török fennhatóság alá került, amely elindította az egykori megyeszékhely lassú, de feltartóztathatatlan pusztulását. 1274 Fejér 1829-1844, IX/2 III. 53-56, IX/2. XIX. 80-81. 1275 Fejér 1829-1844, IX/2 73. Vö.: BML XV-17 Borovszky jegyzetei Edelény, Sáp. 1276 Erről alább, a castellum kapcsán részletesen szólok.
