Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
262 viszont feltehetőleg inkább már az Árpád-kori központ helyén kialakuló, középkori várossal függhet össze,1211 vagyis Sopron egyik városfalrészlete lehetett.1212 Kevésbé valószínű tehát, hogy az ispáni várak korszerűsége a sáncokra emelt kőfalaktól függött. Sőt, írásos forrásaink egyenesen azt bizonyítják, hogy ispánsági váraink és hadinépeik a tatárjárás idején derekasan helytálltak. Az 1242-ben kelt levél által említett erődítések túlnyomó többsége a régi típusú ispánsági várak közé tartozik, és csak nagyon kevés közöttük az új típusú magánvár.1213 A helyi védelem centrumai tehát egyben a várszervezet centrumai is voltak. És amint a pápának írt levél várfelsorolásából látszik, az ispáni központokat nem számítva, alig-alig volt a sikeres ellenállás reményével kecsegtető erődítés, vár. A várszervezet nemcsak a központjául szolgáló várak miatt, hanem társadalmi és főként katonai szervezettsége miatt volt alkalmas a helyi ellenállási gócok kialakítására. így vélték ezt a kortársak is.1214 Több írásos forrásunk meg is nevezi a tatárjáráskor hadakozó vámépeket, várakat. így például a bolondóci vár Sőreg (Gömör megye) falubeli várjobbágyai megerősítették birtokukon a Dámoskö nevű hegyet, és ott sok környékbelit megvédtek a tatárjárás alatt.1215 Komárom várát 1241-ben sikerült a tatároktól megvédeni.1216 Egy 1259-ből származó oklevél pedig kifejezetten olyan várjobbágyokról beszél, akik a tatárjárás alatt egy-egy vár védelmében tüntették ki magukat.1217 A tatárjárás során elszenvedett katonai vereség nem magyarázható a királyi várszervezet katonai teljesítőképességének feltételezett nagyarányú csökkenésével. Éppen ellenkezőleg, a helyi ellenállásról szóló híradások a várszervezet intézményét működőképesnek mutatják. A királyi várszervezet,1218 és tegyük hozzá, az ispáni várak, nem semmisültek meg a tatárjárás során.1219 A témával foglalkozó kutatás egyértelműen megállapította, a királyi megye katonai szervezetének bomlása a tatárjárásig még nem haladt annyira előre, hogy a megyék által kiállított fegyveres erők túlsúlyuknál fogva ne játszottak volna szerepet az ország egész haderején belül.1220 Joggal feltételezhető tehát, hogy a várjobbágyok egy része azért nem vett részt a muhi csatában, mert a várnagy vezetése alatt hátrahagyták őket az ispáni várak védelmére.1221 12,1 Feld 2010, 498. 1212 Gömöri 2002, 203-206. 1213 Fügedi 1977, 22. 1214 Zsoldos 1991,60, 60. j 1215 Zsoldos 1991, 59. További irodalommal. 1216 Kristó 1988, 337. 1217 Zsoldos 1991, 65, 80. Trencsény, Túróc, Nyitra. Komárom. 1218 Zsoldos 1991, 71. 1219 Feltehetően Bóna István véleményét osztva az ellenkezőjét, vagyis az ispáni várak tatárjárás kori teljes pusztulását hangsúlyozza Szende Katalin. Vö.: Szende 2013, 136. 1220 Molnár 1959, 243. 1221 Zsoldos 1991,65. A várszervezet élő voltát bizonyítják a 13. század második felének hadtörténeti eseményei is. A királyi várszervezet hadakozóit ott találjuk a korszak számos hadjáratának résztvevői között. Különösen az 1273. évi katonai események tanúságosak. Több mint fél tucat vár jobbágyairól van adatunk, többek között a borsodiakról is, akik hadakoztak a király seregében.1222 Adataink messzemenően bizonyítják, hogy a királyi várszervezet katonái még a 13. század utolsó harmadában is szerves részét képezték az országos haderőnek. Nemcsak a harcokban érintett területek (Nyitra, Vas, Sopron, Veszprém, Pozsony), hanem a távolabbi várak népe is részt vett (Abaúj, Nógrád, Borsod, Gömör) ezekben a hadműveletekben. Hadba vonulásuk nem valami rendkívüli esemény kapcsán, hanem a hagyományos rend, a várszervezethez való tartozásuk alapján történt. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a 13. század végén a királyi várszervezet katonai szempontból még működőképes intézmény volt,1223 a határok védelmét pedig még mindig elsősorban a régi, ispánsági várak sora jelentette.1224 Valószínű tehát, hogy korai megyeszékhelyeink nem hadászati korszerűtlenségük miatt veszítették el jelentőségüket. Hasonló, fa-föld szerkezetű várak ugyanis még a török korban, sőt az újkorban is épültek.1225 Hadászati jelentőségük a huszita háborúk kapcsán nőtt meg ismét.1226 A tatároknak voltak ostromgépeik, és nagyon is jól tudtak várat ostromolni, amint ezt a szemtanú, Rogerius ki is hangsúlyozta. Komolyabb ostromot azonban csak Esztergom kellett, hogy kiálljon. Itt is csak a várost sikerült bevenni, a vár ellen állt támadásaiknak.1227 Vagyis a tatárok elől csakis a várak, mégpedig, ahogy fentebb láttuk, elsősorban a nagyobb befogadóképességű ispáni várak, nem pedig a korszak kis méretű magánvárai, jelentettek biztos menedéket.1228 Az ispáni várak megszűnésében tehát nem annyira hadászati korszerűtlenségük, mint inkább az a nagyarányú társadalmi-gazdasági változás játszhatott szerepet, amely a 13. század második felében végbement Magyarországon.1229 Ennek során az István király által létrehozott királyi vármegye felbomlott, és átadta a helyét a más alapokon szerveződött nemesi megyének, amelyeknek nem volt szüksége az ispáni várakhoz hasonló székhelyekre. Úgy vélem tehát, hogy nem a vártípus, hanem maga az intézményrendszer avult el. 1222 HO VI. 205-207, VII. 158-159, VI. 206. 1223 Zsoldos 1991, 70-71, Zsoldos 2003, 538-539. 1224 Fügedi 1977, 31. 1225 Nováki 1975b, 338, Gömöri 2002, 93. 353. j. 1226 Feld-Szörényi 2014, 24, Szörényi 2014, 286. 1227 Szende 2001, 109-110, B. Szabó 2007, 154. 1228 Hasonlóan vélekedett a korszak magánvárainak tanulmányozása során Fügedi Erik és Feld István is. Vö.: Fügedi 1977, 61; Feld 2015, 363; Feld 2017a, 380. Legutóbb Feld István vizsgált meg néhány ispáni várat (pl. Sopron, Pozsony, Trencsén) ilyen szempontból, és ennek során az enyémmel egyező eredményre jutott. Vö.: Feld 2016, 708. 1229 A gazdasági-társadalmi változások szerepét hangsúlyozta Szende Katalin is. Vö.: Szende 2013, 134-136.
