Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
255 a kazettás faszerkezettel erősített, széles talpú sánccal körülvett borsodi vár a 10 századi magyar várépítészet jellegzetes példája.1101 A történeti adatok, és az 1926-os rövid ásatás eredményeinek ismeretében Nováki Gyula a 10-11. századra keltezte a borsodi várat, megjegyezve, hogy építési idejének pontosabb megállapításához nem rendelkezünk kellő információval.1102 A 10. századi várépítészetről szólva pedig leszögezte, meglétére nincsenek egyértelmű történeti és régészeti adataink.1103 A magyarországi várépítészet megindulását egyértelműen az államalapítás korához kötötte Kristó Gyula. Szerinte az első, ispáni központokként használt várak a 10-11. század fordulóján, illetve all. század első évtizedeiben épültek.1104 Bóna István igen határozott formában fejtette ki az előzőhöz hasonló véleményét. Megállapította, föld-fa szerkezetű váraink oly bámulatosan egységes rendszerben épültek, hogy ezt csak egységes központi hatalom és irányítás mellett lehetett megvalósítani. Erre pedig csak Géza, de még inkább István uralkodása alatt, az államhatalom kiépülése során kerülhetett sor.1105 Bóna véleményére támaszkodva Búzás Gergely egyenesen úgy vélte, hogy a várak építésére csak 1030, a Német-római Birodalommal megromlott viszony után, volt szükség. Szerinte a történeti adatok arra vallanak, hogy mind a nyugati, mind a keleti határszél kazettás szerkezetű várai 1042-1052 között épültek fel.1106 Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Északkelet-Magyarország államalapítás kori székhelyeinek kutatása az országos átlagot messzemenően meghaladó mértékben megtörtént. A történeti Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Zemplén megyék központjában egyaránt végeztek hoszszabb-rövidebb ideig tartó régészeti feltárást, amelyeknek főbb eredményeit közzé is tették, bár az igen jelentős részletkérdéseket taglaló teljes feldolgozások még váratnak magukra.1107A viszonylagos adatbőség ellenére az északkelet-magyarországi ispáni várak kutatása során is számos megválaszolatlan, vagy vitás kérdés maradt. Ezek közül csak néhányat szeretnék kiemelni. Túlzóan optimistának bizonyult az a kijelentés, amely szerint az említett kutatások révén elsősorban a várak sáncainak építési technikáját illetően nyertünk megbízható adatokat.1108 Kétségkívül világossá vált, hogy e várak azonos módon épültek, a földsáncokban minden esetben faszerkezetet is leltek. A szerkezettel kapcsolatos megállapítások, hogy 1,01 Sándorfi 1989, 19-27, Nováki-Sándorfi 1992, 71. 1102 Nováki 1975a, 53. 1103 Nováki 1988, 145-151. 1104 Kristó 1988, 82-83. 1105 Bóna 1995, 46-47. Nilvánvaló és logikus azonban, ahogyan erre véleményem szerint helyesen hívta fel a figyelmet Feld István is, hogy az egységes elképzelés mellett ispáni váraink minden esetben a környezethez, és a lehetőségekhez alkalmazkodva épültek fel. Ezt mutatja különböző méretük, a szerkezetükben felfedezhető kisebb-nagyobb eltérés is. Feld 2010, 496—497. 1106 Búzás 2006, 49. 1107 Összefoglalásuk: Wolf 1999a. Korábbi irodalommal. 1108 Németh 1985, 107. tudniillik vannak kazettás és rácsszerkezetű várak, ma általánosan elfogadottak. Rácsszerkezetet Gyöngyöspatán találtak, illetve Borsodon figyeltünk meg. Éppen ez a megfigyelés teszi kétségessé számomra a rácsszerkezetű váraknak, mint önálló, Árpád-kori magyarországi típusnak az interpretálását. Mint láttuk ugyanis, Borsodon a rácsszerkezet a rekeszes szerkezet egyes részeinek alapozására szolgált. Nem tekinthetjük tehát a rekeszes szerkezettől időben is eltérő, önálló építési periódusnak. Ráadásul, eddigi ismereteink szerint a gyöngyöspataival leginkább a zalavári külső sánc mutat rokonságot, amelyet az újabb kutatások tükrében a 9. század utolsó harmadára, esetleg a 9-10. század fordulójára kelteznek,1109 és a rácsszerkezetet itt is alapozásnak tartják. Kérdéses tehát, hogy akár a szerkezetét, akár a keletkezési idejét tekintve a gyöngyöspatai várat egyáltalán kapcsolatba hozhatjuk-e államalapítás kori megyeszékhelyeinkkel. A rácsszerkezetü várak közé sorolja Bóna István Alpár várát is.1110 Az alpári vár faszerkezetének azonban oly kevés nyoma maradt ránk, hogy ebből önálló vártípust meghatározni lehetetlen.1111 Nem tett erre kísérletet maga Nováki Gyula sem, aki nemcsak az alpári, de a borsodi sáncot is feltárta. E csoportba helyezi továbbá Bóna István a Bácsa-Szent Vid-dombi földvár sáncát is, megemlítve, hogy Nováki Gyula a vár korai, 10-11. századi keltezését erőlteti. Erről azonban szó sincs. Nováki éppen azt hangoztatta, hogy noha a bácsai sánchoz ma Magyarországon leginkább a gyöngyöspatai hasonlít, az időbeli eltérés miatt nem valószínű, hogy egy csoportba sorolhatnánk őket. A bácsai vár építési idejét ugyanis a 11. század utánra helyezte.1112 Az újabb kutatások azonban azt bizonyították, hogy noha a bácsai sáncból csak Árpád-kori cseréptöredékek kerültek elő, a várat törölnünk kell a kora Árpád-kori határváraink sorából. A sánc építési ideje bizonytalan, felmerült az újkori keletkezés lehetősége is.1113 A rácsszerkezetü várak a késő bronzkortól megtalálhatók egész Európában. Területi és időbeli körülhatárolásukra már több kísérlet is történt. Általánosságban megállapítható, hogy ez a szerkezet a 9-10. században, Cseh- és Morvaország területén igen kedvelt volt.1114 A típus magyarországi elterjedésére azonban egyelőre nem rendelkezünk bizonyító anyaggal. Arra pedig, hogy 1109 Ritoók 2001, Szőke 2015, 36, Gergely 2015, 142. 1110 Bóna 1998,47. 1111 Bóna-Nováki 1982, 99. skk. 1112 Nováki 1976, 124. 1113 Tomka 2000a, 13-14, Merva 2012, 12-16. 1114 Nováki-Sándorfi 1981, 149-150, Gergely 2015, 137, 139. További irodalommal. A kérdéssel legutóbb Mordovin Maxim foglalkozott. Vö.: Mordovin 2016a, 147-148.
