Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
254 épületet is emeltek. Ez feltehetően az ispáni lak lehetett. Ettől mintegy 100 métere délre egy 8x15 méteres területen több kovácstüzhelyet találtunk. Valószínű tehát, hogy itt állt a kovácsműhely. A település objektumairól egyértelműen megállapítható volt, hogy felhagyták őket. Pusztulási réteget nem leltünk. A várbeli település tehát nem valamely háborús ok miatt szűnt meg. Valószínűbbnek látszik, hogy a falu „kinőtte” a várdombot, de az is előfordulhat, hogy a későbbi idők lakóobjektumai egyelőre még nem kerültek elő. Az újabb kutatások, köztük a borsodi ásatás fényében nem bizonyult tehát időtállónak az az elképzelés, amely szerint az ispáni várak menedékhelyek voltak, és csak ideiglenesen, hadi események alkalmából laktak bennük, az oklevelekből elénk tűnő épületek, ispáni lak, börtönök, tárházak stb. pedig a várakon kívül helyezkedtek volna el.1094 A vár lakott voltát bizonyítják az előkerült állatcsontleletek is. Ezek vizsgálata azt mutatja, hogy az ispáni várban lakók életmódja, legalábbis all. század második felében, a 12. század elején, hasonlított a 10. századi faluéhoz. A lassú változás jelének tekinthetjük, hogy a vár haszonállatai között megjelentek az igáslovak is.1095 III.7. 10-11. SZÁZADI VÁRÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON A 10-11. századi földvárak módszeres kutatása a második világháborút követő években a mai országhatárainkon kívül indult meg. Különösen nagy erőkkel folyt ez a munka Erdélyben. Az elért eredmények reális kiértékelését azonban aktuálpolitikai szempontok, valamint az a tény nehezítette meg, hogy Anonymus regényes Gestajának eseményeihez igyekeztek idomítani őket.1096A téma hazai kutatása meglehetősen későn, eleinte többnyire véletlenszerűen, mintegy az őskori földvárak kutatásának melléktermékeként kezdődött. Termékenyítőén hatott rá Györffy György nagyszabású elmélete, amelyben a Szent István kori megyék eredetéről, kialakulásáról ér-1094 Györffy 1977, 229, Németh 1981, 51. Igen különösnek találom Mordovin Maximnak azt a megállapítását, miszerint én korai cikkeimben a borsodi várat lakatlannak véltem. Mordovin 2016a, 164, 1402. j. Az általa idézett munkáimban egyáltalán nincs szó erről a kérdésről. Az ásatások első három évét ismertető előzetes jelentésemben pedig mindössze annyit jegyeztem meg, hogy még nem kerültek elő a várbelsőben az ispáni várhoz kapcsolható objektumok, amely természetesen igaz is volt. A várbelsők lakott voltának kérdését már az 1996-os munkámban is érintettem. Ezzel, illetve a várak központi hely szerepével a 2008-as és 2011 -es munkámban részletesen foglalkoztam. Ezeket viszont nem idézi a szerző. Vö.: Wolf 1996, 245, Wolf 2008, 112-114, Wolf 2011, 323-326. 1095 Eszak-Európában már all. század végén általánosan elterjedt a lóval való szántás. Eddigi adataink szerint Magyarországon ez csak később következettbe. Vő.: Müller 1982, 539. 1096 Bóna 1995, 14, 25. tekezve megállapította, hogy a megyék központjai földvárak lehettek, amelyek közül több már a 10. században, egy-egy előkelő nemzetségfő szálláshelyeként épült föl. E várak egy részét István király kisajátította, berendezve bennük állama első központjait, a közigazgatást, az egyházi és világi életet egyaránt irányító megyeszékhelyeket. A földvárak másik része viszont az államalapítás korában, all. század elején, kifejezetten megyeközpontként épült. Különös jelentőséget tulajdonított az országból kivezető fontos hadi utak mellé épített határváraknak és a hozzájuk kapcsolódó határmegyéknek. Nézete szerint ezek a várak a tatárjárás után elveszítették jelentőségüket, helyüket a kővárak vették át.1097 „A honfoglalás és kora-Arpád-kori nemzetségfői és ispánsági központok régészeti kutatása” című programsorozat, amelynek a feladata a korszak várainak feltárása, építési idejüknek, funkciójuknak meghatározása volt, az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején kezdődött. A program kidolgozói abból indultak ki, hogy a mai Magyarország területén húsz Szent István által alapított vármegye helyezkedik el, elvileg tehát ezek központja kutatható. Közülük azonban nyolc erősen beépített helyen áll, kutatása nehézkes. Ilyen például Győr, Sopron, Moson vára. Hatnak csak a nevét ismerjük, helyét mindezideig hasztalan próbálták meg beazonosítani. Ezek közé tartozik Heves, Csongrád és Békés vára. Alaposabb régészeti kutatásra mindössze öt vár látszott alkalmasnak: Szabolcs, Somogyvár, Abaújvár, Visegrád és Borsod.1098 Az első négyben a program kezdetén megindult az ásatás.'099 Ennek során a várak építési idejével, és módjával, a korszakban betöltött szerepükkel kapcsolatos kérdésekre igyekeztek választ kapni. A mintegy másfél évtizedig tartó munka a fentebb említetteken kívül számos más lelőhelyről szolgáltatott értékes információkat. Például Gyöngyöspata, Sály, Sopron, Moson, Győr, hogy csak néhányat említsünk az ekkoriban végzett kisebb-nagyobb ásatások közül. Sajnálatos, hogy ez program félbeszakadt. Mint említettem, a borsodi vár kutatását éppen ekkor, 1987-ben kezdhettem el. Borsod a mai Magyarország területén az utolsó olyan megyeszékhelyünk, amely az évszázadok során nem pusztult el, nem épült rá az újabb és újabb korok települése, és területe szabadon kutatható. A fentebbi feltárások számos vitás kérdést vetettek fel. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy volt-e a 10. században Magyarországon várépítészet, illetőleg, mikor épültek föld-fa szerkezetű váraink. Györffy György, mint láttuk, a borsodi földvár építési idejét ugyan az államalapítás korára tette, a 10. századi magyar várépítészetet azonban általánosnak tartotta.1100 A várakat tipológiai alapon vizsgálva Sándorfi György úgy vélte, ,097 Györffy 1977, 200. skk. 1098 Németh 1985, 105. skk. 1099 Összefoglaló ismertetésük: Bóna 1995, 1998, Wolf 1999a, 2001b. 1100 Györffy 1959, 23.
