Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
240 tünk. A gerendák 15-25 cm vastagok és 2,2 méter hosszúak voltak. A várbelső felé eső végük töredékes volt, másik végüket pedig egy újkori szemétgödör pusztította el. A gerendamaradványok nem illeszthetők be a sáncszerkezetbe. Feltehető, hogy a sánc belső oldalához hozzáépített boronaház maradványai lehetnek. A ház esetleges további részei déli irányban feltáratlanok maradtak.1010 A várbelső északi részén, az esperesi templom és a sánc között egy 55 x60 méteres területet géppel lehumuszoltattunk. Ennek keleti és nyugati oldalán, egy-egy területen nagyobb, hasonló méretű cölöplyukak kerültek elő. Ezek feltehetően földfelszínre épített házak maradványai lehettek, teljes épületalaprajzot azonban nem adtak ki. Leletek'011 A cölöplyukak körül nagyon kevés cseréptöredéket leltünk. Pillérek (XXVIII., XXXI. szelvény 1992-93) A várbelső északnyugati oldalán, a sánctól megközelítőleg 10 méterre, két pillért sikerült feltárnunk. Déli pillér mérete: 1,8x1 m.Középső részét egy újkori szemétgödör megbolygatta. Északi pillér mérete: 1,3x1,08 m. A délitől 3,6 méterre helyezkedett el. Mindkettő habarcsba rakott, szabálytalan alakú kisebb-nagyobb, kemény mészkőből, öntött technikával készült (157. kép). Közöttük apró kövekből, habarcsból, homokból álló törmeléket leltünk, amely feltehetőleg egy kiszedett fal helye. Nyugati széle határozottan jelentkezett, a keleti azonban bizonytalan volt. A pillérek alatt erősen faszenes, hamus, paticsos rétegben mutatkozott a 10. századi falu járószintje (161. kép). Leletek'012 A pillérek bontása során néhány cseréptöredéket, közelükben pedig egy nagyobb méretű salaklepényt leltünk (103. tábla 1-12, 104. tábla 7, 11). III.3.2. Kemencék 1. kemence (VIII. szelvény, 1988) Az 1. ház közvetlen közelében, tőle északnyugatra helyezkedett el. Mérete: 1,80x1,64 m. Sütőfelülete, amely eredetileg feltehetően patkó alakú lehetett, jó megtartású, 4 cm vastag. Mérete: 1,08x1,10 méteres, nyugati oldala sérült. A tapasztás alatt sem cseréptöredékeket, sem köveket nem találtunk, egy részen azonban átégett, hamus volt a föld (158. kép 1). Déli oldalon sárga agyagba rakott köveket találtunk, amelyek feltehetőleg a kemence ledőlt boltozatából származtak.1013 Szája délre 1010 Nováki 1993, 141. 1011 HÓM leltározatlan. 1012 HÓM ltsz: 96.1.964-973, 96.1.1051-52, 1076-79, 1081-86. No13 Korábban lehetségesnek tartottam, hogy ezek a kövek egy újabb kemencéhez tartozhattak. Alattuk azonban nem találtunk tapasztott sütőfelületet, így valószínűbbnek látszik, hogy a kövek nem a kemence megújításából, hanem a boltozatából kerülhettek a szájához. Vő.: Wolf 1992, 405M06. 157. kép. A pillérek és a közelükben elhelyezkedő omladékok nyílt, itt nagy, lapos kövek helyezkedtek el. Előtte sekély, 1,20x1,50 méteres hamuzógödröt találtunk, amelynek ugyancsak megsérült a nyugati oldala. Betöltése erősen hamus, faszenes volt. Leletek1014 A bontás során néhány cseréptöredék (101. tábla 1-7), égett agyagrögök, tapasztásdarabok, faszén és állatcsont került elő. 2. kemence (VIII. szelvény, 1988) Közvetlenül az 1. ház közelében, attól északkeletre. Kövei 1,70x1,30 méteres területen szétszóródtak. Sütőfelülete 0,70x1,0 méteres, patkó alakú, jó megtartású, 4 cm vastag. Alatta sem köveket, sem cseréptöredékeket nem találtunk, de itt is, és a sütőfelület körül is 8-10 cm vastagságban átégett a föld. Szája délre nyílt, itt több nagy lapos követ is megfigyeltünk. Szája előtt 1,70x1,90 méteres hamuzógödör helyezkedett el. Betöltése erősen hamus, faszenes (158. kép 2). 1014 HÓM ltsz: 92.45.1-13.
