Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
237 di darabokkal együtt láttak napvilágot. A sánc átvágása tehát a bizonyossá tette, hogy korábbi vélekedésekkel ellentétben a borsodi várnak nem volt sem őskori, sem szláv előzménye. A sánc szinte valamennyi rétegből kerültek elő leletek. Ez önmagában véve is valószínűvé teszi, hogy a sánc építéséhez egy korábbi település maradványait használták fel. Ezt bizonyítja továbbá az is, hogy a viszonylag nagy mennyiségű cseréptöredék mellett orsógombokat, tapasztásmaradványokat, paticstöredéket, malomkőtöredéket, fenőkövet, iszkábaszeget, salakot, állatcsontot, valamint egy ép csontkorcsolyát találtunk a töltelékföldben. A sáncban lelt kerámialeletek túlnyomó többsége megegyezik a várbelsőben feltárt telep edénytípusaival. Elég, ha itt csak a bordásnyakú edényekre vagy a virágcserép alakú tálakra, valamint az edények azonos díszítésmódjára utalunk. De a várbelsőben feltárt településen találhatjuk meg a sáncból előkerült többi tárgy analógiáját is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a leletek a várbelsőben feltárt településről származnak. Ezt, mint ahogyan már utaltunk is rá, logikussá teszi a szituáció is, a relatíve magas domb és a sánchoz szükséges igen nagy földmennyiség. Ugyancsak ezt bizonyítják a másodlagosan megégett edénytöredékek is, amelyekről nyilvánvaló, hogy a leégett faluból származnak, hiszen szétszórtan, a sánc különböző, nem égett rétegeiből kerültek elő. A két helyen (keleti sáncátvágás, XLIX. szelvény) megfigyelt szuperpozíció viszont kétségtelenné teszi azt is, hogy a sánc ráépült erre a településre, amelynek az objektumai mindkét dombon, egészen azok pereméig húzódtak. A vár tehát nem lehet egy idős ezzel a településsel.987 Mint láttuk, kétség sem férhet hozzá, hogy a várat megelőző falu a 10. századi magyarság egy települése volt. Pusztulását, a korhatározó leletek és a C14-es adatok alapján a 10. század negyedik negyedére, a 970-80-es évekre tehetjük. Ez az időpont egyben a várépítés post quemje is, a vár csak ezt követően keletkezhetett. A sánc faszerkezetéből vett C14-es minták elemzése a 10. század végére, all. század elejére valószínűsíti a sánc építését. A két teljes sáncátvágás eredményének 987 Igen különösnek találom Mordovin Maxim hosszas fejtegetéseit a borsodi vár statigráfiájáról, illetve az azzal kapcsolatos tévedéseimről, annál is inkább, mivel saját bevallása szerint nem ismerte azt a munkámat, amelyben megkezdtem az 1987-1999 között végzett ásatásaim teljességre törekvő feldolgozását. Vö.: Wolf 2008. A korábbi publikációk olvasása (?) után úgy vélte, hogy a borsodi vár épületei között nem figyelhető meg szuperpozíció, egyetlen olyan épület sem ismert, amely a sánc alatt került volna elő, a sáncot ténylegesen csak két helyen vágtuk át, más helyeken csak a sánc omladékaiban dolgoztunk, a várat kezdettől fogva egy árokkal és egy kőfallal két részre osztották, a vár északi oldalán az árok és a kőfal által védve helyezkedett el a vártemplom és az ispáni lak. Mordovin 2010, 138-141. Munkája nyomtatott változatában kissé árnyaltabban fogalmaz, a „lényegi megállapításai” azonban nem változtak. Vö.: Mordovin 2016a, 180-183.Úgy vélem, a fentiekben leírtak egyértelművé teszik, hogy e fennen hangosztatott vélemény teljessen megalapozatlan, csakis a szerzőnek a témában való járatlanságát bizonyítja. ismeretében korábban magam is erre az időre tettem a vár keletkezését.988 A további munkálatok, elsősorban a XLIX. szelvényben megfigyelhető, a házak, és a sánc közötti feltöltődés azonban óvatosságra int. Mint láttuk, a sáncépítést megelőző járószint Balti-tenger feletti magassága a vár egész területén 142,30 és 142,10 m között mozgott. A 10. századi falu házai pedig átlagban a 141,40 méteren kerültek elő. A sánc és a házak között képződött 30-70 cm vastag talaj kialakulásához mindenképpen időre volt szükség.989 A talajképződés bonyolult folyamat, amelyben a környezet, az éghajlat, az időjárás, a növénytakaró egyaránt szerepet játszik. S bár mértékéről csak hozzávetőleges becsléseink vannak, annyi az eddigi adatok alapján valószínűnek látszik, hogy a borsodi földvár esetében adott talajnál a minimális képződési időt 50+/-20 évre tehetjük.990 Maga a tény, hogy a 10. századi házak nagy részét teljes felszerelésével együtt sikerült feltárnunk, is azt bizonyítja, mélyen eltemetődtek, helyük ismeretlen volt a vár építői előtt. Ha viszont igaz lenne Mordovin Maxim azon vélekedése, miszerint a település és sánc építése egyszerre indulhatott a 10. században, és utána a kettő együtt létezhetett a település pusztulásáig,991 akkor hogyan képzelhetnénk el a vár további életét? A leégett házakban ugyanis nincs a 10. századot követő időszakból származó lelet.992 De annak sincs nyoma, hogy az elpusztult település maradványait elplanírozva, újjáépítették volna azt, noha az írásos források egyértelműen bizonyítják, hogy a vár a 13. század végéig funkcionált. Ha pedig Mordovinnak azt az elképzelését fogadjuk el, hogy a vár északi része kezdettől külön egységet alkotott, akkor, minthogy a házak az első árok két szélén, illetve benne álltak, éppen a belső várban, a „vártemplom” és „ispáni lak”993 mellett díszelegtek volna a romos házhelyek. Igen kevéssé életszerű mindkét elképzelés. Mint említettük, az ásatási megfigyelések szerint a falu pusztulása és a vár építése között hosszabb idő telhetett el. Hosszabb idő, mint amit a sáncból előkerült leletek és a C14-es eredmények alapján első pillantásra gondolnánk. A C14-es eredmények idősebbnek mutatták a soproni sáncot is a régészeti leletek által meghatározott koránál. Ennek okát Gömöri János abban látta, hogy a sáncban másodlagosan beépített faanyagok is lehettek.994 Esetünkben azonban ezzel nem számolhatunk, hiszen a várat megelőző település leégett, használható faanyag 988 Wolf 1992, 398. Nem is keltezhettem máskorra, hiszen az addig előkerült leletek, és a megfigyelt jelenségek egyértelműen ezt támasztották alá. 989 A fentebbi számításokból az is kitűnik, hogy a vár építéséhez kb. 1 évre volt szükség. Ez alatt az idő alatt pedig nem képződhetett ekkora talajréteg, noha Mordovin Maxim az ellenkezőjét vélelmezi. Vö.: Mordovin 2016a, 182. 990 Az adatokért Sümegi Pálnak tartozom köszönettel. 991 Mordovin 2016a, 183. 992 Ezt a tényt még Mordovin Maxim is elismeri. Vö.: Mordovin 2016a, 181. 993 Mordovin 2016a, 183. 994 Gömöri 2002, 89-92.
