Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
231 150. kép. Az eredeti domborzati viszonyok rekonstrukciója ig nem voltam tisztában. Csak annyi látszott biztosnak, hogy az árok időben megelőzi a 10. századi települést, hiszen annak objektumai rátelepültek.953 A térinformatikai elemzés azután világossá tette, hogy az árkok nem mesterséges eredetűek, hanem természetes képződmények. A ma egységesnek látszó várdomb eredetileg két kisebb kiemelkedés volt. A Bódva vize ezen a ponton az alaphegységnek nemcsak a keleti és északi, hanem a déli és a nyugati oldalát, valamint a tetejét is koptatta, így jöhetett létre egymás közvetlen közelében az a három kisebb domb, amelyből kettő összeépítésével hozták létre a borsodi földvárat. Az északi és déli dombot két mélyedés, árok, és közöttük egy plató választotta el egymástól.954 * E két dombtól 100 méterre, délnyugatra helyezkedik el a harmadik, amelyen a templom épült fel. Ez utóbbi sohasem tartozott a várhoz (150. kép). S bár lehet, hogy a sáncok és a templomdomb közötti bevágódást az elmúlt évszázadok során mesterségesen is mélyítették, eredendően ezt is a természet hozta létre. 953 Az árokról részletesen: Wolf 1992,418-427,421, Wolf 200lb, 188. 954 Az ásatási megfigyelések szerint az északi árok szélessége 32 és 13 méter között változott. A déli egyenletesebb szélességű, 27-29 méter. A köztük elhelyezkedő plató 17-18 méter széles. A várnak, mint láttuk, stratégiai szempontból ideális helyet választottak. Az itt álló három kisebb domb azonban a természet adta formájában nem volt alkalmas várépítésre. Egyenként mindegyik kicsi lett volna. Ráadásul északról dél felé haladva a dombok egyre alacsonyabbá váltak. Önként adódhatott tehát a gondolat, hogy a Bódvához és egymáshoz közelebbi két magaslatot összekössék. A vár építése a dombokat elválasztó két, 3-3,5 méter mély árok feltöltésével kellett, hogy kezdődjön. A belső területek elegyengetése a vár védelme szempontjából ugyanis nyilvánvalóan fontos lehetett. A feltöltést néhány szelvényünkben jól meg is lehetett figyelni. Bizonyos azonban, hogy ez a feltöltés idővel megszállt. Ennek köszönhető, hogy ha halvány nyomokban is, de a szintvonalas felmérésen a mai napig felismerhetők az egykori domborzati viszonyok. A feltöltés megsüllyedése a várbelsőben kevésbé, a sáncoknál azonban komoly nehézséget okozhatott. Ezért lehetett szükség arra, hogy a foldtöltés fölé megépítsék a sűrű, rácsszerü faszerkezetet is. Mind a keleti, mind a nyugati sáncátvágás azon a helyen történt, ahol a sánc nyomvonala metszi a dombokat elválasztó első árkot. Ez éppen a sáncátvágások helyén fut ki az északi domb
