Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
224 3,7 méterre feküdtek, az őket összekötő, a sáncirányra merőlegesek pedig átlagban 80 cm-re. A rekeszek azonban nem voltak teljesen azonos méretűek. Az azonos irányú gerendák nem érintkeztek egymással, köztük 10-25 cm földréteget találtunk. A külső és belső rekeszsor közötti részen csak néhány gerendát lehetett megfigyelni. Ezek köthették össze a két rekeszsort. A sánc gerendáit négyszögletesre bárdolták, néhány helyen jól látszott az összecsapolásuk nyoma is. A feltárt területen három 12-25 cm átmérőjű függőlegesen álló oszlopot is meg tudtunk figyelni. Az egyiket 165, a másikat 104, a harmadikat azonban csak 25 cm mélységig lehetett nyomon követni. A cölöplyukak kerekek voltak, az oszlopok tehát megmunkálatlan fatörzsekből készültek.933 A sánc belső oldalán a szerkezet hét egymás alatti szintjét sikerült feltárni, amely a belső oldalon 300, a külsőn pedig 250-260 cm magasságban maradt ránk (balti magasság: 148-145 m). A sánc eredeti magassága a külső oldalon 5—6 méter, belül ennél alacsonyabb lehetett. Teljes szélessége 10,5 méter volt (142. kép). Leletek934 A rekeszes szerkezetben található földből meglehetősen sok cseréptöredék került elő. Köztük néhány őskori darab, valamint fésűsen bekarcolt vízszintes és hullámvonallal, beböködött pontokkal díszített darabokat, bordásnyakú edények töredékeit leltünk (95. tábla 1, 6, 96. tábla 1, 6-7, 97. tábla 1-2). A faszerkezetből több mintát vettünk, amelyből C14-es vizsgálatot végeztettünk. Az 1 minta (Deb-1446): BP 1000±60, cal AD 1 a 914-1049, 2 о 883-1156. A 2. minta (Deb- 1439): BP 1030±60, calAD 1 о 914-149, 2o 883-1156. A 3. minta (Deb-1455): BP 1070±60, cal AD 1 о 905- 1016, 2 a 798-1053, 1098-1130 értékeket eredményezett, amelyek 980-1140, 910-1050, valamint 900-1020 közötti időintervallumokat valószínűsítenek.935 A rekeszes sánc gerendái a sánc irányához igazodva azzal párhuzamosan (hosszanti irányban), vagy arra merőlegesen (keresztirányban) feküdtek. Ez alatt azonban egy teljesen más faszerkezet bontakozott ki, amelynek iránya 25^40 fokos eltérést mutatott a fentebbihez képest. Az előzőnél jóval kisebb, 4-8, valamint 6-12 cm átmérőjű, szorosan egymás mellé fektetett gömbfákból igen sűrű rácsszerkezetet hoztak létre. A sánc külső oldalán, a középvonaláig kelet-nyugati, a belső oldalán, szintén a középvonalig észak-déli irányban fektették le a gömbfákat. Ezt a szerkezetet a sánc külső oldalán két sorban levert karók támasztották meg. A rácsszerkezet 933 Nováki Gyula szerint ezek a függőleges oszlopok nem a rekeszes, hanem az alatta elhelyezkedő rácsszerkezethez tartozhattak. Vő.: Nováki 1993, 131. 934 A keleti sáncátvágás leletei: HÓM ltsz: 89.7.1-142, 90.21.1-67. 935 HÓM Régészeti Adattára 2092-90, 2138-90. A vizsgálatokat a debreceni Atomki munkatársai végezték Hertelendi Ede, az újabb kalibrációt pedig Szántó Zsuzsa vezetésével. Munkájukat ezúton is köszönöm. 142. kép. A keleti sáncátvágás 3,6 méter vastagságban, és 12 méter szélességben maradt fenn (balti magasság: 145-142,30 m), tíz szinten tudtuk nyomon követni. Az egyes szintek közvetlenül csatlakoztak egymáshoz, csak néha lehetett megfigyelni közöttük 10-20 cm földréteget. A famaradványok észak-északkeleti irányban erősen lejtettek. A sűrű rácsszerkezet külső széle, minél mélyebbre hatolt a sáncátvágás, annál beljebb húzódott. Míg közvetlenül a rekeszes szerkezet alatt 12 méter, addig a legalsó szinten mindössze 3 méter szélességben találtuk meg (143. kép). Leletek A rácsszerkezetből is viszonylag sok cseréptöredék került elő (95. tábla 2, 4-5, 7, 96. tábla 2-3, 5, 97. tábla 4, 6, 8, 98. tábla 3, 7), közöttük egy fésűsen bekarcolt vízszintes és hullámvonallal díszített fazék több darabja (95. tábla 2), nyakán hullámvonallal, alatta vízszintes vonalköteggel díszített fazék nagyobb töredéke (96. tábla 2), fenőkőtöredék (97. tábla 7), iszkábaszeg (95. tábla 8), malomkőtöredék, valamint egy sütőtepsi-töredék (97. tábla 9). A rácsszerkezet famaradványaiból C14-es vizsgálatot végeztettünk, amelynek az eredménye a következő: az 1. minta (Deb-1445): Bp 1170±60, cal AD 1 c 788-
