Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
III. Az ispáni vár
223 141. kép. A sáncátvágások helye 10-20 cm vastagok voltak, és különböző hosszúságban lehetett követni őket, a leghosszabbat 2,20 méternyire. S bár a gerendák jórészt égettek, korhadtak voltak, a fafajtát mégis sikerült felismerni bennük. A sánc építőanyaga tölgyfa volt. Leszih a faszerkezetről sematikus rajzot készített.931 Ebből, valamint a leírásából a később általunk is feltárt szerkezet sejlik fel. A modem tudományos kutatás úttörői Nováki Gyula és Sándorfi György voltak, akik 1973-ban elkészítették a vár szintvonalas felmérését. Ezt 1987-88-ban pontosították, mivel korábban a sűrű beépítettség miatt erre nem nyílt lehetőség. Az 1987-99 közötti feltárás ideje alatt 5 helyen vizsgáltuk meg a sáncot. Ebből két helyen végeztünk teljes sáncátvágást. 1988-89-ben a keleti, legépebben megmaradt sáncszakaszt, 1990-ben pedig az ezzel szembenlevő, erősen bolygatott nyugati sáncot Nováki Gyula vágta át.932 Egy esetben a sánciránnyal párhuzamos metszetet készítettünk a sáncban (XLIX. szelvény), egy másikban a sánc nyomvonalát állapítottuk meg (LI. szelvény), egy továbbiban (XLIII. szelvény) pedig a szerkezetet ellenőriztük (141. kép). 931 Leszih 1927, 86-87. 932 A keleti és nyugati sáncátvágásról részletesen: Nováki 1993. III. 1.1. Keleti sáncáűvágás A 21 méter hosszú és 4 m széles szelvénnyel derékszögben vágtuk át a sáncot. A sánctetőtől 7 méter mélységig hatoltunk le. A szelvény falát az omlásveszély elkerülése végett nem függőlegesen, hanem rézsútosan alakítottuk, így a szelvény alja 2 méterre szűkült össze. A sáncban különféle földet találtunk, amely befolyásolta a gerendák állagát is. A talajtól függően barnára korhadtan, szürkésfehér por alakban, több esetben megégve, elszenesedve, gyakran pedig csak lenyomat formájában lehetett követni őket. A sánc külső oldalán 1-1,5 méter vastagságban vörös, égett volt a föld. Több erősen elsalakosodott agyagrög is előkerült innen, melyek között sima felületű darabokat is leltünk. Némelyiken falenyomatot is meg lehetett figyelni. A sánctető felső része, körülbelül 1 méter vastagságban erősen bolygatott volt, de már ebben is kerültek elő famaradványok. Ez alatt azonban jól meg lehetett figyelni a szerkezetet. A faszerkezet két rekeszsorból állt, egyik a sánc külső, a másik a belső oldalán helyezkedett el, közöttük 4 méter széles feltöltött területet találtunk. A gerendák átlagosan 20 cm vastagok voltak, de helyenként elérték a 30 cm-t is. Sok közülük erősen megsüllyedt. A sánciránnyal párhuzamos gerendák egymástól átlag
