Wolf Mária: A borsodi földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása - Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 10. (Budapest - Miskolc - Szeged, 2019)
II. Az ispáni várat megelőző falu
195 О 100 Kín 0-J50m 300-500 m Jelmagyarázat ö Honfoglalás kor ф Kora Árpád-kor ф Késő Árpád-kor X Árpád-kor, nem részletezeti 100. kép. Archaeobotanikai lelőhelyek a honfoglalás és Árpád-korból a Kárpát-medencében tak.877 Az árpát is termesztették, bár ebből az időszakból csak szórványleletei ismertek. Pécs ókeresztény cella trichorájának 11. századi felújításakor a festék alá növényi részekkel kevert vakolatot használtak, amelyből elmeszesedett árpatoklász-maradványok kerültek elő.878 1995-96-ban Ilon Gábor leletmentő ásatásán 10-11. századra keltezett házakat találtak Pápa-Hantai u. lelőhelyen. Ezek betöltéséből vett patics- és földmintákból növénymaradványok kerültek elő. A paticsok elsősorban pázsitfűfélék (Poaceae) levél- és szalmaszárlenyomatait tartalmazták, „zárványként” árpaszemekkel.879 A Sopron-Városház utca 9-10. századi rétegéből származó cereáliák között is a közönséges búza bizonyult a legfontosabb terménynek. Ezt követte a rozs. A köles csak szórványként volt jelen. A szántóföldi növénytermesztés szétválására, őszi vetésű (búza, rozs gazdanövény) és tavaszi vetésű (köles gazdanövény) gabonagyomtársulásokra következtetünk az itt talált gyomfajokból: konkoly (Agrostemma githago), mezei csormolya (Melampyrum arvense), madárkeserűfű (Polygonum aviculare), baracklevelű keserüfu (P. persicaria), apró szulák (Convolvulus arvensis), bürök (Conium maculatum), tarlóvirág (Stachys annua), vadrepce (Sinapis arvensis), héla zab (Avena fatua), libatop (Chenopodium spec.). A gyomfajok 877 Bakay-Kalicz-Sági 1966. 878 Hartyányi-Nováki-Patay 1967/68. 879 Torma 1996. ökológiai igényeiből következően a szántóföldek vizzel közepesen ellátottak, tápanyagban gazdagok voltak.880 Az északi országrészből előkerült maradványokra is ugyanez mondható el: itt is az értékesebb gabonaféléket termesztették. Esztergom-Kovácsi 11. századi román kori templom melletti 11. századi sírokból származó növénytani anyagokat a hosszabb tenyészidejű közönséges búza és rozs jellemzi. A honti 11. századi ispánsági várban végzett ásatások során szenült gabonás réteget találtak.881 Az ebből vett minta a közönséges búza mellett csekély mennyiségben rozst is tartalmazott, igen magas gyomfertőzöttséggel (105-107. kép). Különösen a konkoly magjából találni sokat. Kevesebb, de még így is jelentős a ragadós galaj (Galium cf. aparine) és a gabonarozsnok (Bromus secalinus) mennyisége. Amennyiben a honfoglalás utáni időszak legkorábbi leleteit egymással összevetjük, úgy arra a következtetésre jutunk, hogy a köles inkább az Alföldön, a közönséges búza és a rozs inkább a Dunántúlon töltött be vezető szerepet. Az alföldi növényleletek alátámasztják a honfoglalást követő időszakban a korlátozott mértékű szállásváltó életmód folytatását. A dunántúli és az ország északi részéből származó leletek viszont már a letelepült életmódra, és ezzel összefüggésben fejlettebb mezőgazdaságra utalnak. 880 Hartyányi-Nováki-Patay 1967/68. 881 Hartyányi 1981/83.
